Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
27 oktatások eredetijére ráakadni Pouget oratorianus szerzetes Informations generales en forme de Catechisme c. művében (M. Könyvszemle, 1898.). Legújabban Dézsi Lajos tett e téren nagy felfedezéseket (lásd i. m.). Ezek szerint Az idő jóll eltöltésének módja de Courtin Antal (1622— 1687) Traité de la paresse, ou l’art de bien employer le temps en toutes sortes de conditions. Tome 1. 2. Paris 1667. című művének fordítása, A keresztnek királyi útja pedig a brabanti bencés apát, Van Haeften Benedek (megk. 1648.) Regia via crucis-mak francia fordítása: Le chemin royal de la croix, in 8 (első kiadás 1688) alapján készült. Mikes harmadik müvében, a Keresztyényi gondolatok-ban, Vernage István Ferenc abbé „Pensées chré- tiennes tirées de ÍÉcriture sainte et de Péres, pour tous les jours du mois (megj. Párisban 1713 és 1717.) munkáját fordítja, melynek latin fordítása egy pálosrendi szerzetes kezeírásában a budapesti egyetemi könyvtárban is megvan Cogitationes Christianae extractae e scriptura sacra ac sanctis Patribus, pro omnibus diebus mensis c. alatt. Meggyőzően mutatja ki Dézsi azt is, hogy a Keresztyényi gondolatok-kai egybekötött rövid elmélkedés, Hogy micsoda tiszta szokásokat kíván a kereszténység ?, továbbá az utána álló Imádság, melyekről eddig az volt a vélemény, hogy Mikesnek eredeti művei, szintén fordítások. Mindkettőnek latin fordítását a Cogitationes Christianae függelékében is megtalálta. Nyilvánvaló tehát, hogy a francia eredetiben is megvan ez a két melléklet. Ami a másik két függeléket, Az életnek rendéről és A szóhordásról szólót illeti, Dézsi hasonlókra igen, de velők teljesen egyezőkre nem akadt, s így ezekre nézve véleménye abban csúcsosodik ki, hogy legjobb esetben idegen munkák felhasználásával készített eredeti müvek. Ennyi az egész, amit szorgalmas kutatók búvárlélekkel és szerencsével napvilágra hoztak. Mikes többi műve, Az ifjak kalauza, Az epistoláknak és evangéliumoknak magyarázatja, Krisztus Jézus életének históriája és A valóságos keresztények tüköré eredet szempontjából, bár nincs kétség benne, hogy részben-egészben ezek is fordítások, még ismeretlenek. Nem volt módomban, minden igyekezetem mellett sem, a nehézkes könyvtárviszonyok miatt, hogy érdemleges kutatásokat végezzek s a felfedezéseket újakkal szaporítsam. Azoknak, kik a dolog iránt érdeklődnek, talán sikerrel járna fáradságuk, ha összehasonlítást tennének Az epistoláknak és evangéliumoknak magyarázatja és Bonnefons Amabilis: Epistolae et Evangelium meditationibus, továbbá egy 1618-ból való magyar fordítás, Marosvásárhelyi: „Esztendő által az anyaszentegy- háztól rendeltetett vasárnapokra és innepekre való evangéliumok és epistolák magyarázatja“ c. művek között. Feltűnő, hogy ez utóbbinak hosszú címe teljesen azonos a Mikes munkájának teljes címével. Mindenesetre hasznos és érdekes volna e művek eredetijeit is ismerni. Arra azonban, hogy Mikes fordítói eljárásáról ítéletet mondjunk, a forráskutatások eddigi eredményei is teljesen elégségesek.
