Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
21 déke s legfőbb támasza volt, ami lelkének békét, csendességet s nyugalmat adott: a vallásosságra. Mikes életrajzírói, Toldyn kezdve, a Levelek alapján valameny- Mikes vallá nyien kiemelik jellemvonásai közül mély és őszinte vallásosságát. Valóban sóssága. a vallásosság és a hazaszeretet forrása és táplálója minden egyéb erényének. E két alapérzelem a legteljesebb harmóniában egyesült szívében. Ha egy-egy pillanatra, mikor hazájára veti tekintetét, elborult a lelke, ha szíve össze-összeszorúlt annak elgondolására, hogy hazája szentelt földjére sohasem teszi lábát, mély és őszinte vallásossága, erős bizalma a végtelen isteni bölcseségben, ki mindent a legjobban rendez el, s megnyugvása az Úr akaratában lelke derűjét visszaadta, fájó szívét megkönnyítette. Ez a vallásos megnyugvás az ő menedéke és erőssége. „Hiszen egyik helyen sem jobb az Isten, mint a másikon, mindenütt egyarányú az ő jósága. Mi reánk is az Isten visel gondot, aki a ha- zájokban levőket élteti. Azért mindenek felett bízzunk az Úrban, hogy reánk is gondja lészen, mert irgalmas, és megsegíthet, mert hatalmas. A nyughatatlansággal való szenvedés sokkal súlyosabb és a panaszol- kodással való szenvedést az Isten meghosszabbítja.“ (33. levél.). Ily nyugodt egykedvűség a sors minden csapásában, ily lelki nyugalom a reménytelenség legsötétebb napjaiban is, csak praktikus gondolkozású filozófus s sziklaerős hitű léleknek lehet sajátja. Vallásos érzése lelke lényegét alkotta. Nem a szükség, nem a baj, nem a veszedelem adta ajakára Isten nevét, hanem bármihez fogott, bármiben szorgalmatoskodott, bárminek járt végére, Isten nevében Isten nagyobb dicsőségére tette. Nem szokásból, nem emberi tekintetekből ajtatoskodott, hanem mert lelke áhítozott Istene után. Az a vallásosság ez, melyet az anyatejjel szív magába az ember’s mely eredetében visszanyúl abba az időbe, mikor az édesanya imára teszi össze szívegyermeke kis kezét. A gyermek lelkének az a nyíló bimbaja ez, melyet az ég üdítő harmata táplál, az életet adó nap jótékony melege rózsává érlel, de melyet perzselő heve elhervaszt, vihara gyökeréből kitép. Mikes vallásossága „attól kezdve, hogy Leveleskönyvének legelső istenes' sóhajtása kitör belőle (4.), folyvást erősödik és szélesedik“ (Beöthy) azon mértékben, amint életének körülményei kedvezők voltak arra, hogy hitében erősítsék, szíve vallásos érzületét mélyítsék. Édes anyja, „árva“ Torma Éva asszony, valószínűleg buzgó katholikus második férjének, Kelemen mostoha apjának biztatására, kis gyermekkorában a kolozsvári jezsuiták konviktusába adja, hogy Isten szeretetére s félelmére és tudományra tegyen szert. 17 éves korában n. Rákóczi Ferencnek, a „szent“ fejedelemnek legbelsőbb udvarába kerül; ettől kezdve kiséri mindenhová, vele van a kamalduliak grosboisi kolostorában is (1715.), hol urával együtt lelki gyakorlatokat végez, talán az
