Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
22 elsőt, melyben volt oka az ember földi céljáról s feladatáról elmélkedni. Míg ura itt a Vallomásokat írja, Mikes azalatt szedegethette össze határozott céllal, nemzetére gondolva, a szerzetesektől a „sok francia könyveket“.1 1717-ben megtisztult lélekkel, eleven hittel, telve vallásos érzéssel s gondolattal, no meg egy jó csomó ájtatos könyvvel véglegesen török földön telepedik le. A nagy fejedelem rodostói lelki élete ismert. Mikes Kelemen csak az ő, vagy szent könyvei társaságában tölti idejét. Ezekután csoda-e, ha benne a hivő embernek tiszteletreméltó alakja jelenik meg, aki Istenében bízik, benne teljesen megnyugszik . és szenvedéseit türelemmel viseli ? De nem szabad azt gondolnunk, hogy Mikes rajongó vagy fanatikus volt. Bár a hit dolgában tételesen helyes katholikus elveket vall, bár a legnagyobb szerencséjének azt tartja, hogy „az Isten anyaszent- egyházában van“,1 2 bár különös örömére volt, ha sikerűit neki egy- egy lelket a kath. egyház hajójába vezetnie,3 emberszerető szelíd lelke a másvallásúakkal szemben a legnagyobb türelemre tanít. Két munkáját, a Catechismust és A keresztények szokásiról való beszélgetést, legalább jórészt, kifejezetten a „tőlünk elszakadtak,“ felvilágosítására s megtérítésére készítette. Ezekben is (1. az Elöljáró beszédet, illetőleg a befejező „beszélgetést“) szelíd hangon oktat s szeretettel hív az „igaz hitre“, menten minden szenvedélyes kifakadástól. Hogy a XIV. Lajos korában divatos quietizmus érintette lelkét, állítják*, de az efajta hívőktől nagyon távol áll. Nem üres álmodozásból, nem képzelgő ábrándozásból, nem is kizárólagosan benső szemléletből, egészen a szellemi világba való elmélyedésből és kontempláció- ból áll a Mikes vallásossága, ami a quietizmus híveit annyira jellemzi. A rodostói magány s csend, a silentium, jó volt arra, hogy zavartalanul szőjje-fűzze eszméit, melyeket a szentírás s más ájtatos könyvek olvasgatásából merített; elmélkedéssel, eszmélkedéssel behatoljon ezeknek titkos mélységeibe, de a felfedezett gyöngyöket nem rejtette „véka alá“, hanem valósággal napfényre hozta, hogy másoknak is „világos- kódjának“. Aztán összes vallásos irata közt nincs egy sem, sőt egy gondolat sincs bennök, mely orthodoxia szempontjából kifogásolható volna. Sőt, mint később látni fogjuk, munkái egytől-egyig elismert egyházi írók műveinek fordításai, illetőleg átdolgozásai. Pedig a quietizmus nem egy tétele került anathema alá. 1 Erre vonatkozólag az a vélemény is járja, hogy Konstantinápolyban a francia követ feleségétől kapta a könyveket. 2 L. Huszár Józsefhez 1759-ben írt levelét. 3 L. a Keresztyényi gondolatok tábláján olvasható feljegyzéseket. Ezek szerint 1747 — 1758-ig négyet „hoza Isten anyaszentegyházába“. * Beőthy-Négyesy, az Emlékkiadás bevezetésében.
