Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903

Tartalomjegyzék

42

VI. osztály.

Osztályfőnök: Kostyelik Kajetán.

1. V a 11 á s t a n. Heti 2 óra. Általános erkölcstan: a természeti s természetfeletti rend; az erkölcs, az erkölcsi jó, az erkölcsi rossz; a törvény, a szabadakarat, a lelkiismeret, a beszámítás. Különös erkölcstan : kötelességeink Isten, minmagunk, felebarátaink, a megholtak iránt. Állami, családi kötelességek. Egyliázias lelkűiét. — Kk. Vincze-Szentes: Kei1, kath. Vallástan. Erkölcstan. — Tan. Markovits Bálint dr.

2. Magyar nyelv. Heti 3 óra. Olvasmányok: a) iskolaiak: míthoszok, hősmondák, népmesék, regék, legendák, költői elbeszélések, oktató és leíró elbeszélések; részletek az Iliasból, az Odysseiából, a Szigeti veszedelemből, Zalán futásából, Dorottyából; — dalok, ódák, elegiák, epigrammák, tanköltemények a régi és az újabb költőkből; — részletek Moliére Tudós nőkjéből, Kisfaludy Károly Csalódások c. vígjátékából, Szigligeti Liliomfijából, Madách Ember tragédiájából, b) Háziak: Vörösmarty: Két szomszédvár. Arany balladái. Shakspere: Coriolanus. Kisfaludy K.: Kérők. Sophokles: Antigone. Kisebb költői szemelvények Balassa, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Tompa, Petőfi műveiből. — Az olvasmányok alapján a költői műfajok ismertetése, kapcsolatban az eszthetikai és müvészettani alapfogalmak rövid fejtegetésével. — A havonkint feladott írásdolgozatok tételei: 1. Búcsú a szülői háztól a vakáció végén. (Iskolai). 3. Mire tanít Arany J. Vojtina ars poétikájával? 3. Miféle sajátságokat találunk Arany János balladáiban ? 4. Közös mozzanatok az eposzok szerkezetében, tekintettel az olvasottakra. (Iskolai.) 5. Kisfaludy K.: „Mohács“ c. költeményének alapeszméje és gondolatmenete. 6. Hadakozás Zrínyi korában (A Zrinyiász alapján.) 7. A dal, óda, elegia összehasonlítása példák alapján. (Iskolai.) 8. Templomunk főoltárának leírása. 9. Sophokles Antigonéja. (Műbírálat adott szempontok szerint.) — Kk. Négyesy: Poétika, olvasmányokkal. — Tan. Kürti Menyhért dr.

3. Latin nyelv. Heti 5 óra. Olvasmányok: a) T. Livius XXI. könyvének 1—4. 6. 10—11. 17—18. 23—24. 30—85. fejezetei, b) Vergilius Aeneisének I. 1 — 179. 494—642. II. 1—370. 505—566. 634— 804. versei. Az olvasott írók életének, irodalmi működésének s az olvasott művek szerkezetének ismertetése. Olvasás közben a szükséges nyelvtani, stilisztikai és tárgyi magyarázatok, c) A Latin stílusgyakorlatokból a 167—169. 172. 299. 300. 251. 152. sz. darabok. — A