Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
20 VII. Kontraszt színek. Abszorpciós színeknek egymásra, vagy egymás mellé helyezésével új fajta, igen kellemes és igen hatásos színek keletkeznek. Az ily módon keletkező színeket kontraszt színeknek mondjuk. Kontraszt színhatás kétféleképen jöhet létre: vagy úgy, hogy szemünket mozdulatlanul huzamosan egy színre irányítjuk s ezáltal retinánkat kifárasztjuk és más szín iránt érzéketlenné tesszük: ez a szukcesszív kontraszt; vagy pedig egyszerre több színt vizsgálunk, ezúton ítéletünket megtévesztjük. Szemünk a számtalan színérzés emlékeit megőrzi, de agyunk az ezeket létrehozó okokat elfelejti. Az okokat nem ismerve az érzeteket összekeverjük. így jön létre a szimultán kontraszt. Mindakettő, de különösen a szimultán kontraszt figyelembe veendő mindazon alkotásoknál, melyek szemünk által szólnak lelkűnkhöz. A festő, a díszítő, a kelmeszövő, a mozaikrakó a keverésből keletkező kellemetlen színeket a kontraszttal megszüntetheti s újakkal, sokkal hatásosabbakkal pótolhatja. Az árnyalatokat gazdagabbakká, a tónusokat intenzívebbekké, a színösszeköttetéseket harmonikusabbakká teheti. A festőművészt a koncepcióban, a festékkeverésben, a rajzolásban nem kötik szabályok. A zseni szabályok nélkül fest, úgy amint lelke diktálja. De a kontraszt tünemények törvényeit meg kell ismernie, hacsak a sötétben nem akar tapogatódzni. Lehet, hogy önkéntelenül, öntudatlanul jön rá e törvényekre s használja fel a színhatás e kiváló eszközeit, mint az ugráló gyermek, aki mitsem sejt a gravitáció törvényeiről, mégis azok szerint cselekszik. A szukcesszív kontraszt rendszerint akkor keletkezik, ha valamely erősen megvilágított élénk színű tárgyat hosszabb ideig erősen nézünk s azután tekintetünket valami szürke lapra fordítjuk. Ha élénk zöld színű kisebb négyzet alakú papírlapot nagyobb terjedelmű szürke papírlapra helyezünk és szemünket mozdulatlanul a zöld négyzetre irányítjuk, azután pedig a zöld papírlapot hirtelen, anélkül hogy szemünk helyzetén változtatnánk, eltávolítjuk, helyén a szürke alapot gyenge rózsaszínűnek látjuk. E rózsaszín nem tart soká, néhány másodperc múlva elenyészik. Ha a zöld négyzet helyett más színűt használunk, a keletkező rövid életű szín is más lesz. Ha a négyzet vörös, akkor utóképe zöld, ha sárga, akkor ibolyaszínű lesz. Young és Helmholtz1) elmélete szerint ennek a tüneménynek a magyarázata *) *) Tapasztalásból tudjuk, hogy néhány szín keverésóból valamennyi színt előállíthatjuk. Például a vörös, sárga s kék segítségével az összes színeket megkaphatjuk. Ezen
