Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
58 szas kérésére fogadta el. Attól félt, hogy a rend, melynek anyagi teljesítő képességét, mint az előszállási uradalom kormányzója, ő ismerte legjobban, az országos gazdasági válság közepeit nem bírja majd meg a terheket, melyek a bajai főgymnasium átvétele és az új középiskolai törvény folytán szinte megkétszereződtek. A nem csökkenthető rendes kiadások nagyságán kívül még az is aggasztotta, hogy a mit elődje a rendi kormánytanács hozzájárulásával tervbe vett vagy megígért, azt ő neki mind szigorúan végre kell hajtania. Csak magának a rend birtokain átvonuló két vasútnak kiépítéséhez való hozzájárulás 275.000 forint kölcsön visszatérítésének terhét rótta a rendre. Aztán ott volt a zirczi templom megkezdett restaurálása, mely egymaga 50.000 írtba került; a szentgotthárdi és az eplényi népiskola, melyeknek felépítése közel 20.000 forintot kívánt; ott voltak a szentgotthárdi apátság kegy- urasága alá tartozó templomok, plébániák és népiskolák, melyek, minthogy a németek nem sokat gondoltak velők, nagyobb részt még tetemes javításra, sőt újításra vártak; a bajai gymnasium épületének helyreállítására megígért 10.000 forintot is neki kellett előteremtenie, és, végül, ott állt előtte az egri gymnasium újjáépítésének régen húzódó nehéz kérdése. Legelső útja, mikor, mint új apát, a kegyurasága alá tartozó intézetek meglátogatására indult, Egerbe hozta, hogy a több mint hat évtizeden át csak belső javításokkal fentartott, kívül ellenben folyton rongálódott épületeket, melyekben egykor, mint a rend növendékének, neki is otthona volt, minden részt megvizsgálja. Első látásra tisztában volt azzal, hogy az építkezés elől neki már nem lehet kitérnie; csak arra nézve nem tudott még megállapodni, hogy minő mértékű legyen az új építkezés. A törvényes követelményeknek minden tekintetben eleget akart tenni, de a keleti szárny kiépítését, mely a közel egy évtized óta kész Wind- és Eépászky-féle tervek szerint elkerülhetetlen volt, mindenkép mellőzni kívánta; mert számot vetett magával és világosan látta, hogy a rend egy másfélszázezer forint költséget meghaladó építkezést folyó jövedelméből egyátalán meg nem bírhat, főkép hogy egyéb, még kevésbbé halogatható építkezés is, legelső sorban a bajai, előtte állott. A zirczi konvent, mikor a bajai főgymnasiumot az agg és beteges Rezutsek apát nevében átvette, a szerződés megkötésénél, mely pedig igen szigorú volt a rendre, tájékozatlanságból vagy túlságos jóhiszeműségében elfeledte tisztába hozni azt a kérdést, hogy kit illet voltakép a gymnasium-épület átalakításának kötelessége. Csak akkor került szóba az átalakítás ügye, mikor az odarendelt igazgató azt látta, hogy az épület kíviil-belül elhagyatott, roskatag s hozzá még annyira szűk is, hogy a legnagyobb mértékű tatarozás sem lenne elég arra, hogy a tanügy és a közegészség követelményeinek megfelelhessen. Az igazgató
