Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
54 a mit tizenegy évvel azelőtt — egri látogatásakor — Szvorényi igazgatónak ugyanez ügyben mondott, hogy „az alsó osztályok népessége akkor is meg fog csökkenni, ha a város, a mi kötelessége, polgári iskolát állít magának.“ Egy hiányon, a téli tornázás hiányán, mégis segített a zirczi apát. A tervet, mely szerint a tornaépületet a gymnasiumnak előbb- utóbb bekövetkező átalakításánál minden nehézség nélkül fel lehessen majd használni, a Szvorényitól ajánlott Wind István építő mérnökkel 1886 őszén elkészíttette s vele a szerződést a ministerium építészének, Weber Antalnak, közbejöttével, kit a terv és költségvetés felülvizsgálásával megbízott, 1887. ápril 25-én meg is kötötte. Szeptember elejére készen is állt már a 194 m2 területű, iskolai ünnepélyek megtartására is szánt tornaterem, az intézet déli sarkához támaszkodva; de bár az utólag felmerült költségekkel együtt teljes tízezer írtba került, czéljá- nak nem sokáig felelhetett volna meg, mert hogy a tágas hátsó udvar esővize mind neki ment s csak egy alája falazott szűk csatornán át folyhatott el, alapja a régi épületével együtt lassankint elázott s e miatt a gymnasium délnyugati sarka is csakhamar sülyedni és veszedelmesen repedezni kezdett. Weber ministeri osztálytanácsosnak, mikor a tornaépület tervrajzának és költségvetésének a helyszínen felülvizsgálása végett Egerbe jött, még két más küldetése is volt: a zirczi apát a templom boltozatának, a minister pedig az irgalmasok temploma előtt álló minaretnek állapotát vizsgáltatta meg vele. Erre a gyönyörű, de í'omladozó műemlékre Szvorényi igazgató fordította rá a város közönségének érdeklődését; hanem helyreállítása, bár tizenegy évig készültek rá, most is abban maradt s csak újabb tiz év leforgása után történt meg, mikor azt egy villámcsapás már elkerülhetetlenné tette.1 A templom boltozatának kijavítása hamarabb elkészült. Ezt a javítást az tette szükségessé, hogy a boltív közepén 1886. október 20-án a vakolat úgy fél négyszögméternyi területről leszakadt és helyén, alulról nézve, egy jó ujjnyi repedés tűnt elő. Kisebb repedések már a harminczas évek közepe után látszottak itt-ott a boltozaton és az oldalfalakon, de a mérnökök és az építőmesterek, a kik csak megnézték, mind jelentékteleneknek mondották azokat. Legutóbb 1885-ben, mikor a tornyokra — a kilenczezer forintnyi költséghez képest talán nem épen drága, de annál ízléstelenebb — új tetőt építették, a boltozatot megint megvizsgálták, de akkor sem vettek észre rajta olyas jelt, melyről a boltozat meggyöngülésére lehetett volna következtetni. Maga Weber is, mikor a boltozatot, az oldalfalakat és az alapfalazatot megnézte, az aggódó tanári testületet azzal nyugtatta meg, hogy az október 20-án 1 A cist. r. egri katli. főgymnasiumának 1896/7. évi Értesítője. 45. 1.
