Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
53 kellett berendezni; ekkor aztán már csak egy egészen félreeső földszinti zugban kaphatott még helyet, a hol a talajnedvesség a szekrények alját rövid idő alatt elkorhasztotta és magokban az alulfekvő könyvekben is tetemes kárt okozott. így hát a gymnasium és a konvent helyiségei végkép összekeveredtek. A konventnek nem maradt annyi helye sem, hogy a két szobára szorított rendi növendékeknek, pedig tizenöt is volt néha, csak egy szobát is juttasson, hol szabad óráikban, ha az eső vagy a hideg miatt a kertbe ki nem mehettek, elszórakozhattak volna. A gymnasiumnak is csak szertárai nyertek több és némely részt alkalmasabb helyet; magok az előadó termek azonban, bár kettejök ala- csonyságánál és keskenységénél fogva teremnek alig volt mondható, területben semmit sem bővülhettek. Annyit megtett velők Supka Jeromos apát, hogy 1883-ban új, kettős ablakokkal, új padozattal és a Lickroth- féle vaspadok mintájára készült kényelmes fapadokkal látta el; de a bajai gymnasium átvétele után, mikor a budapesti tanárképző intézet felállításának kérdése is előállt, a gymnasium újjáépítésére, a hogy Trefort minister sürgette, tisztán a rend terhére egyátalán nem vállalkozhatott. Trefort maga is belátta, hogy hasztalan volna a rendtől erejét meghaladó áldozatot — áldozatról volt szó, nem kötelességről — követelnie, azért, bár a gymnasium túlságos népessége miatt az apát előtt a párhuzamos osztályok felállításáról s ezzel együtt az épület kibővítéséről többször előhozakodott, Hóman főigazgató felterjesztésére 1886-ban megengedte, hogy „az egri gymnasiumban, míg a szükséges párhuzamos osztályok felállíthatók nem lesznek, a középiskolai törvény 17. §-a alapján az I. osztályba 80, a másodikba pedig 70 tanuló vétessék fel.“ 1 Csakhogy erre az apát még csak Ígéretet sem tehetett; nem mintha a rend bármikor is húzódozott volna áldozatoktól, hanem azért, mert, ha a párhuzamos osztályok felállításának és fentartásának állandó terhét magára veszi, ezzel a rend gazdasági egyensúlyát egyszerre megzavarja, mivelhogy Székesfehérvárott is, Pécsett is hasonlók voltak a viszonyok, s így legalább is tizenkét új osztályt kellett volna felállítania. Megfelelő segélyt kért tehát a ministeriumtól az esetre, ha Egerben párhuzamos osztályokat és új építkezést kíván, mert a visszaállító királyi diploma az átvett gymnasiumnak csak fentartását s az akkor előírt és az állandóságnak jellegével felruházott tanterv szerint való berendezését kívánta, nem pedig magának az intézetnek az új idők szerint ilyetén kibővítését is. Trefort minister igazat adott neki és elismerte, hogy a rendtől a gymnasiumnak az Entwurf szellemében kiegészítése is önként hozott áldozat volt; de a segélyt „az állam súlyos pénzügyi helyzete miatt“, nem Ígérte meg, hanem ismételte, Hivatalos iratok. 1885/6.
