Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
50 fentartásának és ellátásának terhével a magyarországi hármas apátsághoz csatoltatta, nem kegy volt tőle, hanem ügyes számítás, hogy a magyar cistercita rend, az apostoli király bizalmának fejében nem fog vonakodni attól, hogy addigi terheihez még ezt az újat is vállára vegye, csak hogy a magyarságnak a német határszélen tűzhelyet rakhasson. Mert az új apátság a bajai főgymnasium nélkül is hosszú ideig csak áldozatokat kívánt. A birtok — nagyobbrészt erdőség — hasznát, a mi a kegyúri kötelességeknek így-amúgy lerovása után maradt, elvitték az osztrákok; gyarapításával mit törődtek volna, hisz magyar földön volt s előbb-utóbb — a kiegyezés után gondolhatták — úgy is vissza kell adniok. Mikor aztán hírét vették — a két kormány titkos tárgyalása mellett könnyű szerrel hírét vehették — hogy nem sokára itt kell hagyniok, bizony pusztították és, a mi érték csak mozdítható volt az apátság épületében és birtokain, a közel határon las- sankint áthordták. Szabadon áthordhatták. Elhagyott üres épület, melyet az éveken át benne levő állami hivatalok összerongáltak és elszennyeztek, kizsarolt szántóföld, minden hasznavehető instructio nélkül, s a közlekedési utak közelében letarolt erdők — valami húsz kisebb-nagyobb, egymástól messze eső birtokdarab — és hét plébániának mindenféle terhe: ezeket kapta a cistercita rend a bajai főgymnasium fentartása és ellátása fejében, hogy a tanulmányi alapot ezentúl évi 25—30.000 forinttal kevesebb teher nyomja. Az agg Eezutsek apátnak ekkor már csak rövid napjai voltak hátra. Sok bajjal kellett megküzdenie, míg annyira vihette, hogy rendje a tömérdek áldozat után valahogy a még rá váró terheket is megbírja; azért nehéz szívvel s csak a király akaratára hajolt meg, hogy az új kettős terhet magára vegye. Féltette rendjét, hogy egy bekövetkezhető gazdasági válság idején előhaladásában könnyen megakadhat. Legelső sorban az egri gymnasiumra gondolt, melynek épülete újításra és bővítésre várt. Erre takarékoskodott a pécsi és a székes- fehérvári gymnasium újraépítése után, hogy, a mire neki már nem volt ideje, utódja majd annál könnyebben és hamarább végrehajthassa. Nem hajthatta végre. Supka Jeromos apát a megtakarított összeget, meg azonfelül a többi birtok folyó jövedelmeinek egy részét is — több mint százezer forintot — a szentgotthárdi apátság birtokainak beruházására fordította, hogy valamikor majd tiszta jövedelmet is hozzanak, legalább annyit, hogy a rajtok levő kegyúri terhek mellett a bajai főgymnasium költségeinek fele részét viselhessék. Még ma sem viselhetik, egészen pedig még sokkal kedvezőbb gazdasági viszonyok közt sem viselhetik soha. Aztán Szent-Gotthárd és a bajai főgymnasium átvétele egyéb bajokkal és terhekkel is járt. Mindkettő nemcsak pénzbeli áldozatokat követelt, hanem a rendtagok számának szaporítását is kívánta. Szent- Gotthárdon a gazdasági és lelkészi ügyek rendbehozása és rendes
