Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
49 — VII. és VIII. osztályi — növendékek mellett nem adhatott helyet az összes theologus növendékeknek; azért akarva nem akarva meg kellett őket osztani, s így egy részök Veszprémbe került, a hol a zirczi növendékek a század elején is tanultak már. Csakhogy ez a kettéválasztás a rendi fegyelemnek nem igen vált javára; azért Rezutsek apát, hogy a növendékek legalább együtt és a rend szellemének megfelelőbb felügyelet alatt legyenek, 1863-ban az egri konvent északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldatta s ez új épületrész első és második emeletét rendezte be nekik lakásul. Hanem ez is csak félintézkedésnek bizonyult, mert a három főgymnasium összes tanszékeinek rendi tanárokkal ellátása annyi növendék felvételét tette szükségessé, hogy egy részüket rövid idő múlva megint csak el kellett vinni Egerből, de meg mikor együtt voltak sem nyerhették itt meg azt a nevelést és oktatást, melyet jövendő állásuk múlhatatlanul megkívánt; Rezutsek tehát, a mire különben régen gondolt már, a mint a rend gazdasági viszonyai megengedték, Zirczen a konvent egy emeletes keleti szárnyára még egy emeletet húzatott s a hittudományi intézetet Bécsben és Pesten tanult rendi theologus tanárok vezetése alatt 1866/7-ben megnyitotta és négy év alatt egészen kifejlesztette. így aztán a gymnasium két legfelső osztályát látogató rendi növendékeknek az új épületrész első emeletén elég helyök volt, a második emeleten pedig az üresen maradt két terem egybetörésével oly rajziskolát lehetett alakítani, mely száztíz tanulót kényelmesen befogadhatott. 1868. október elejére, az új tantervnek megfelelően berendezve, készen állt már az új rajziskola s ugyanekkor Sajósy Alajos akadémiai festőben új, rendes tanárt nyert, a kinek vezetése alatt mind a mértani, mind a szabadkézi rajz annyira fellendült, hogy az intézet az első országos rajzkiállításon, 1875-ben, mértani rajzaiért elismerő, szabadkézi rajzaiért pedig kitüntető oklevelet nyert. Eötvös minister Juhász főigazgatóhoz 1868. márczius 25-ikén írt levelében „örvendetes tudomásul vette, hogy a cistercita rend kormánya teljes buzgósággal teszi meg tanintézeteiben mindazon intézkedéseket, melyeket az ifjúság korszerű nevelése és oktatása megkíván,“ s utódja, Trefort Ágoston, mikor 1875-ben a pécsi és a székesfehérvári főgymna- siumok után az egrit is meglátogatta, „a cisterciták tanításának módja és sikere felett, személyes tapasztalatai alapján, teljes megelégedését nyilvánította.“ A kormány tehát tudta, látta, hogy a cistercita rend a középiskolai oktatás ügyének fejlődésében nem utolsó tényező, áldozathozatalban pedig, ha csak a pécsi és a székesfehérvári új építéseket tekintette is, szinte példátlanul áll, mivelhogy a mit csak tett, azt tisztán a maga erejével hajtotta végre. Azért az, hogy a szentgotthárdi apátságot, mely közel másfél századon át idegen — osztrák — kézen volt, 1878-ban a tanulmányi alapból fentartott bajai főgymnasium 4
