Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
48 ígérték a támogatást s Juhászszal együtt mintegy harmincz szülőnek vették ígéretét, hogy fiait a tornázásra taníttatja. Most tehát már csak alkalmas hely után kellett nézni. Juhász ezt is talált a közel fekvő Rózsa-utcza egy akkortájt leégett házának telkén. Ezt egyelőre csak bérben vette ki és a kezdetnek megfelelőleg szereltette fel. Május hóban kezdték meg a tanulók a testgyakorlást hetvenen; számuk a következő évben 116-ra emelkedett, utána pedig már a 300-at is meghaladta, s e körül maradt az egész 1867/8-ig, mikor a tornázás is a kötelező tantárgyak sorába jutott. A kezdetleges felszerelést 1862-ben 730 frt költségen egészen új váltotta fel, miután az addig bérben bírt 197 négyszögölnyi telek 700 frton a konvent birtokába került. A rajz is, a mértani, az Eötvös-féle tan tervvel kapott helyet a gymnasium rendes tantárgyai között. 1867/8-ban mint az I. osztály új tárgya, Egerben is, mint általán mindenütt, nehezen indult meg, mert a rajziskolát, a hol volt is, egészen újból kellett felszerelni, s hozzá rajztanár sem akadt mindenütt elég alkalmas. Szvorényi József, 1866-tól a gymnasium igazgatója, Juhász figyelmeztetésére, a ki ekkor már a kassai tankerület főigazgatója volt, még augusztus hóban felment Bécsbe, hogy a rajziskolák berendezését szemügyre vegye és a szükséges rajzminták beszerzéséről gondoskodjék. Pesten és Budán folytatta aztán körültekintéseit s mire az országos tanügyi értekezletről haza ért, s rajzszerek és minták, harmadfélszázon felül, már Egerben voltak. Rajztanárt is kért a ministeriumtól, de olyat, a minőt kívánt, nem tudtak neki ajánlani, az egri meg, a ki a rendkívüli rajzot tizennégy éven át tanította, az új viszonyok közt nem tudott volna megfelelni a várakozásnak; azért, a rendkívüli rajzot egy évig kezében hagyván még, a mértani rajz tanításával ideiglen a mathematika egyik tanárát, Szabó Ignáczot bízta meg és a tanítás sikerének biztosítása végett évközben a Budán nyitott gyakorlati tanfolyamra is felküldötte. A következő — 1868/9 — évre, mikor a mértani rajz két osztályban lett már kötelezővé, külön rajzteremről is kellett gondoskodni, mégpedig, mivel a gymnasiumban egyátalán nem volt hely, a konventi épületben. Ennek második emeletén két kisebb terem — a rendi növendékek előbbi hálóterme — szerencsére igen alkalmasnak kínálkozott e czélra és épen üresen is állt, mert a rend theologus növendékei ekkor már a zirczi új intézetben tanultak. Theologiai intézete a cister- cita rendnek 1866 előtt nem volt; növendékei közül — a három apátság egyesítése óta — kettőt-hármat a bécsi Pázmáneumban s utóbb a pesti központi szemináriumban is neveltetett, a többit pedig hol Egerben, hol Veszprémben, hol meg az osztrák Szentkeresztben is taníttatta. Az ötvenes években, mikor mind a három — egri, pécsi, székesfehérvári — gymnasiumát egészen maga készült ellátni, növendékeinek számát évről évre szaporítania kellett, de az egri konvent az ifjabb
