Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
43 minden pillanatban kész a négy felső osztály átvételére, de Máriássy kanonok az abban kikötött állandó segélyt utasításánál fogva meg nem ajánlhatta. Hosszú tanácskozások után Villax apát végtére is lemondott az 1500 frt állandó segélyről és, hogy az egyezkedés a gymnasiumi tanulók kárára harmadszor is meg ne hiúsuljon, Máriássy feltételeit, némi csekély módosításokkal, a végleges szerződés alapjául elfogadta.1 A minister erre megerősítette az egyezkedést s ápril 11-ki rendeletével „Egerben egy nagygymnasiumnak régen óhajtott és többször megkisérlett alakítását valahára sikerültnek“ nyilvánította.2 A bécsi megállapodás után a végleges egyezkedést Pesten június 8-án kötötték meg. E szerint az egri nagygymnasium osztatlanul a cistercita rend birtokába ment át, de három tanszéket hat éven át — ennyi időre szólt az egyezkedés — alkalmas egyénekkel az érsek töltött be, s ezek díját, évi öt-ötszáz forintot, az érsek és a főkáptalan közösen tartozott fizetni; de a zirczi apátnak jogában állt, hogy, mihelyt rendjének elég számban lesznek tagjai, a megajánlott 1500 frt élvezete mellett a három tanszéket a hat év eltelte előtt is szabadon betöltheti.3 A lyceumban ez egyezkedés szerint csak a theologiai intézet maradt volna, mert a gymnasiumnak ezentúl mind a nyolcz osztályát a cistercita rend épületében kellett elhelyezni. De Bartakovics érsek, mikor a philosophiai osztályok alapítványainak a gymnasiumhoz csatolását megakadályozta, azt akarta, hogy egyházmegyéje papjainak, az alapítók szándéka szerint, a szélesebb körű foglalkozás alkalma továbbra is megmaradjon; azért most, hogy a gymnasium ügye végleg elintéz- tetett, a régi philosophiai osztályokat a gymnasium legfelső két osztályának megfelelően berendezte és egyházmegyéje papnövendékeit saját papjaival ezután is a lyceumban taníttatta. A papnövendékek húsz esztendőn át (1854-1874.) felsőbb engedélylyel, ebben az érseki magán- intézetben nyert bizonyítványuk alapján tettek aztán a gymnasiumban érettségi vizsgálatot. Samassa József érsek azonban jobbnak látta, ha középiskolai tanulmányaikat az egyházmegyei papnövéndékek is, mint nyilvános tanulók, a gymnasiumban fejezik be, azért 1874/5-től fogva ide kezdte őket járatni, s példájára a szepesi és a beszterczebányai püspökök is évről-évre ide küldték jobb tehetségű növendékeiket, hogy a magyar nyelv tudásában tökéletességre jussanak s idegen ajkú híveik közt majd a magyarság szóvivői lehessenek. A zirczi apátnak nem kevés gondjába került, hogy az egyezkedésben magára vállalt kötelességeknek megfelelhessen. Említettük, hogy 1 Az egri oist. kon vent korjegyzetei. * Hivatalos iratok. 1851/2. 3 Az egyezkedés szószerinti szövegét 1. a eist. rend egri kath. fögymnasiumának 1894/5. évi Értesítőjében, a 113—114. lapon.
