Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
44 a régi gymnasium-épületet a második tűzvész után eladta és gymnasi- ummá a konvent nyugati szárnyának nagyobbik felét alakíttatta át. De ebben az épületben csak hat terem volt; most tehát két új teremről s ezekhez még megfelelő szertárhelyiségekről is kellett gondoskodnia. A régi gymnasium-épületet többé már vissza nem vehette, arra pedig, hogy a konvent épületében nagyobb átalakításokat tehessen, se költsége, se ideje nem volt; hamarjában ügy segített hát a bajon, hogy a gymnasium felső folyosójához legközelebb eső két kettős tanári szobát az északi szárnyban egy-egy osztályteremmé alakíttatta, a VI. osztály terméből egy harmadrésznyit physikai kísérleti helyiségnek elfalaz- tatott, a tanári könyvtár és a meglevő — most még csekély számú — tanszereknek pedig, szintén az északi szárnyban, egy-egy szobát foglalt le. Ezzel az átalakulás végső akadálya is megszűnt s a tizennégy tagból álló tanári testület az új tanévet október 1-jén 304 tanulóval haladéktalanul megkezdhette. Hanem ez az egész berendezkedés a minő hirtelen ment, épen oly rövid ideig tarthatott. A szertárak, a szükséghez képest gyarapodván, egy év múlva már új helyet kívántak. Juhász Norbert, ki az igazgatást Rezutsek Antaltól 1853. augusztus 25-én átvette, e czélra a templom déli oldalán tizennyolcz öl hosszúságban elnyúló második emeleti karzatot szemelte ki, mely, a két tűzvésztől nagyon megrongálva, üresen állott. Ezt 1855-ben három teremre osztotta fel s az elsőt, mivel a kísérleti helyiséghez legközelebb volt, a physikai szerek, a középsőt a természetrajzi gyűjtemény s a legbelsőt a tanári könyvtár számára a szükséges szekrényekkel és állványokkal ezer forinton felszerelte. De a konvent északi szárnyában elhelyezett két osztálynak is alkalmasabb helyet kellett keresni, mert a tanulóknak kétfelé osztása a rend és a fegyelem fentartását nagyon nehézzé tette. Juhász a gymnasium épületének czélszerű kibővítését óhajtotta volna, de erre, minthogy Zirczen az apátság új épülete be sem volt még ekkor fejezve, egyhamar nem is gondolhatott; úgy segített hát a bajon, hogy a szertárak berendezése után a templomnak ugyancsak déli oldalán félhosszúságban elnyúló földszinti helyiségét, mely lomtárul szolgált, és az első emeletit, mely oratórium volt, a templomtól elfalaztatta s háromezer forinton egy-egy kisebb, de hatvan-hetven tanulót mégis befogadó osztályteremmé változtatta, oratóriumot pedig a templom szentélyének északi oldalán elhúzódó első emeleti karzatból alakíttatott. Ily módon a nyolcz osztály czélszerűbb elhelyezésének kérdését sikerült valahogy hosszabb időre elintéznie; de azért már ekkor is elkelt volna még egy-két terem, legalább is a rajztanítás és az iskolai ünnepek részére. A rajztanítással, melytől Pyrker érsek Eger müipa- rának kifejlődését remélte, a város közönsége, említettük, nem tudott,
