Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
29 többi tanítórend eltörlése után az állam kezébe került gymnasiumok a tanítás rendszerének módosítása mellett is nemcsak hogy nem javultak, hanem szinte általánosan elhanyatlottak. Az elidegenített apátsági és prépostsági javak is inkább terhére, mint könnyebbségére voltak a kormánynak. A bérbeadás, mivelhogy nagyobbára bizonyos politikai szolgálatok fejében vagy reményében történt, kevés hasznot hajtott, az elzálogosítás meg még kevesebbet. A lefoglalt birtokok jövedelméből béke idején sem telt ki az iskolák és templomok fentartásának költsége; az épületek roskadoztak, mert még a múlhatatlanűl szükséges tatarozások és tisztogatások is évről évre elmaradtak. Egerben a tűzvész után a templom, a kolostorral és a gymna- siummal együtt még egy év múlva is tető nélkül, kormos falaival éktelenkedett; a boltozat beázott, a templomban a hívőkre, az iskolában a tanulókra csurgóit a viz, a bérházat pedig odahagyták lakói. A kormány tudta, látta a pusztúlást, de a kétségbeesett igazgatót hónapról hónapra csak üres Ígéretekkel biztatta. Közel volt már a második ősz is áztató esőzéseivel, ezeket aligha vallották volna már meg az épületek összeomlás nélkül, azért Miklóssy Ferencz nagyprépost és püspök-helyettes a Boldogságos Szűz tiszteletére évek során át összegyűlt adományokból meg adakozásokból ügy vétette hamarjában ideiglenes deszkatető alá a roskadozó épületeket, hogy legalább az összeomlástól megmenekedjenek. Ily állapotban kapták vissza a cisterciták épületeiket, melyek, elűzetésök idején, a lyceum után a város legszebb ékességei voltak. Az 1787-ben feloszlatott egri konvent tagjai közűi 1802-ben már csak hatan voltak életben; ketten az egri gymnasiumnál szolgáltak, hárman egyházmegyei szolgálatban voltak, Schumann pedig a szentkereszti cistercita konvent tagjai közé lépett s egy évig Szentkereszten theologiai tanár, ez időben meg, 1798-tól fogva, a szombathelyi lyceum és gymnasium igazgatója volt. A mint 1801-ben a visszaállítás közeledésének hírét vették, részint személyesen, részint írásban meghányták- vetették egymás közt a visszaállítással rájok háruló terhek és kötelességek kérdését. Világos volt előttük, hogy a pilis-pásztói apátságnak négy vármegye területén elszórt aprós birtokai nem hajthatnak annyi hasznot, hogy a gymnasiumnak megfelelő tanerőkkel elláthatására szükséges űj tagokat is neveltethessék s e mellett még az apáti hivatallal járó kiadásokat is megbírhassák. Abban az időben, mikor a gymnasiu- mot első ízben átvették, még könnyű volt a helyzetök, mert az apáti hivatal költségei a wellehrádi konventet terhelték s ezenfelül az egri konvent számára is Wellehrád nevelt és neveltetett uj tagokat; az egri konvent és gymnasium költségeit, ha szűkesen is, de fedezték a pilis-pásztói apátságnak és a konventhez tartozó kisebb fekvőségek- nek jövedelmei, mert a cisterciták az akkor gazdag templom kiadásainak