Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
24 tanítást a cisterciták végezték, bár a konvent tagjainak számát csak pár év múlva lehetett a teljes számra — a perjellel együtt tizenháromra — kiegészíteni. Egy évig az igazgatást még Hegyi József vitte, már betegeskedve; 1780-ban november elején meghalt. A cistercita tanárok sokkal fiatalabbak voltak még most, minthogy az Igazgatás terhét és gondját bármelyikök is magára vehette volna, azért Zűri, ismét Vörös Antal főigazgató ajánlatára, a helytartóság előtt is jónevű Bihar y Ferencz volt jezsuita atyát hívta meg igazgatónak, ki e tisztjét a felsőbb hatóságoknak is teljes megelégedésére hat évig viselte és akkor is csak azért mondott le, hogy II. Józsefnek a tanítórendeket feloszlató rendelete s ezzel az egész tanári testület újjászervezésének nagy felelőssége hivatalában ne találja. Mert a feloszlatás veszélye ott lebegett a cisterciták felett is már akkor, hogy lelkesedésükben a magyar nemzeti műveltség szolgálatába léptek. II. József németesítő törekvésének útjában álltak a katholikus iskolák, azért államosításukat s az államosítás költségeinek fedezésére a birtokos szerzetek vagyonának elidegenítését már régen elhatározta, csakhogy ezt a helytartótanács, mig az előmunkálatokkal elkészülhetett, gondosan eltitkolta. Innen volt, hogy Zúrival az egri gymnasium átvételére vonatkozó szerződést 1777-ben végleg megkötötte ugyan, de II. Józseffel meg nem erősíttette. Zűri előbb Budán, majd Bécsben is, hónapról hónapra sürgette a fejedelmi megerősítést; de itt is, ott is azzal biztatták, hogy csak várjon türelemmel, a megerősítés csupán azért késik, mert a helytartótanács arról a módról gondolkozik, hogy a pilis-pásztói apátságot mikép gyarapithatná annyira, hogy az egri gymnasium fentartásának terhét Wellehrád segítsége nélkül is megbírja. És Zúri várt türelemmel teljes 7 évig, nem is sejtve a méltatlan játékot, melyet vele II. József és kormánya űzött. Mert e hosszú halogatás és kétszínű játék csak azért volt, hogy az alatt Bécsben végleg kidolgozzák az osztrák birtokos szerzetek feloszlatásának tervét és, mikor a feloszlató rendeletet kiherdetik, a wellehrádi apátságnak a kettős magyar apátsággal való közössége miatt az egri gymnasiumot illetőleg semmiféle kötelezettsége ne legyen, mivelhogy ez a közösség annak az egy apátságnak a többi osztrák apátsággal egyidejű feloszlatását, legalább egyidőre, megakadályozta volna. II. József 1784. július 16-án írta alá a wellehrádi apátságot eltörlő rendeletét, s így Zúri, bár a „legkegyelmesebb“ császári rendelet még a kanczellária fiókjában volt elzárva, attól a naptól fogva nem volt többé Wellehrád apátja; augusztus 14-iki rendeletében, mely- lyel az egri gymnasium átvételét megerősíti, mégis azt írja, hogy az eltörölt jezsuiták egri collegiumát, „kedvelt hívünknek, Zűri Fülöpnek, a morvaországi wellehrádi és a magyarországi pilis-pásztói apátságok
