Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
25 apátjának, adjuk és adományozzuk; semmit sem kételkedvén, hogy ezt a mi megfontolt rendelésünket utódaink is nemcsak teljesíteni, hanem új kegyekkel és kedvezésekkel is gyarapítani törekszenek.“ 1 Ez oklevél Zűri Fiilöpnek, mint wellehrádi apátnak, kötelességévé teszi, hogy az egri konvent fentartó alapjául kitűzütt s e czélra külön egyesített két apátság birtokait ugyanazon konvent kormányzása alá bocsássa és ugyanazon konventre fordítsa; mert a gymnasium fentartására a volt jezsuita collegiumnak még el nem idegenített javai — az oklevélben megnevezett kert és néhány darab szőlő — egyátalán tekintetbe sem jöhettek, a Telekessy püspök adományából alapított gyógyszertár jövedelme pedig kizárólag a templom fentartására volt rendelve. Az oklevél kihirdetésekor az egri konvent az átvételi szerződés értelmében nemcsak meg volt már alapítva, hanem be is volt rendezve, és Plachy Cyrill, 1779 óta a konvent perjele, akkor már tényleges kormányzója is volt a pilis-pásztói apátság birtokainak. A mint tehát a II. József-féle diploma kihirdetésével a pilis-pásztói apátság birtokai a wellehrádi apátságtól formailag is el voltak választva, semmi sem állt többé útjában a feloszlató rendelet közzétételének. Néhány nap múlva, szeptember 27-én már ki is hirdették az osztrák, köztök a wellehrádi apátság eltörléséről szóló császári rendeletet és rögtön végre is hajtották. Zúri Fiilöp, a vele űzött méltatlan játékból magyar- országi kettős apátságának sorsát előre látván, ki akarta kerülni az újabb megaláztatást, azért a nélkül, hogy magyar apátságát csak látta volna is, félre vonult Wiskowba, hogy csendes magányában, vigasztalásul, megérje még a katholikus egyház megalázójának tragikus elmúlását. S jól látta egri konventjének jövőjét; mert az árvaságra jutott magyar cisterciták nem igen köszönhették meg fejedehnileg biztosított függetlenségöket. II. Józsefnek kaszárnyákra volt szüksége, s magyarországi kőrútján minden nagyobb városban kaszárnyának való épületet keresett. Egerben a hatalmas lyceumra vetette szemét, de ezen, mert Eszterházy gróf püspöknek magántulajdona volt, barbár szándékát nem hajthatta végre; a cisterciták konventjét szemelte hát ki. Eszterházy 1786. ápril havában rendeletet kapott a helytartó- tanácstól, hogy a cisterciták és tanuló ifjúságuk számára vagy a lyceumban, vagy a szemináriumban lakásról gondoskodjék, mert kon- ventjöket és gymnasiumukat a császár katonai czélra akarja felhasználni. Eszterházy óvást tett e rendelet ellen, hogy ő a lyceumot nem lakóháznak, hanem felsőbb tanintézetek számára építtette, a szemináriumból pedig nem telepítheti ki a papnövendékeket; de meg a cister1 „Nos Josephus Secundus . . . etc. . . etc.“ — Az eredeti oklevél az egri cist. konvent levéltárában.
