Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

69 könyei. Midőn a szertartás végén a kihalt Árpádok családi czimerét megfordítják, Erzsébet felsikoltva eszméletlenül esik össze, hogy aztán megához térve egy svájczi kolostor csendjébe vonuljon és ott atyja üdvéért imádkozva fátyol alatt, mint nemes elődei, szent szüzkéut adja ki lelkét. — Az 1301—1308-ig tartó trónküzdelmek idején, mikor elárvult hazánkat a pápai szék siratja és „hivatásból segélyére siet“, a ferenczesek annalistája*) több kolostor alapításáról beszél, mert szerinte „Martell Károly, cseh Yenczel, mint az Árpádok vérrokonai, vetekednek a jámborságban és a minoriták pártfogolásában.“ Lehet, hogy ebben a Bonfinitól ’ íagasztalt Gentilisnek, a ferenczesből lett bíborosnak is érdeme v.«,n, ki ekkor a pápa követeként hazánkban időzik és végre, bár nehezen, dűlőre viszi az Anjouk ügyét. Károly Róbert és ájtatos hitvese 1327-ben alapítják a lippai konventet Tolosani Lajos minorita tiszteletére, kit abban az időben sorolnak az egyház szentjei közé. Erzsébet királyné még haldokolva is megemlékezik e kolostorról, melynek testamentumában „gyöngyök­kel és drága kövekkel ékített aranykelyhet hagyományoz, hogy ezt a felső kápolnában őrizzék.“ „Claustro S. Ludovici de Lippa unum cali- cem aureum perlis et gemmis ornatum, in superiori Capella habitum legamus.“ 2) Aracha konvent is őt tekinti alapítójának. Waddig sze­rint3) Gergely pápa, mielőtt kimúlt a világból, a Csanádi egyházmegye Aracha községében átengedte a minoritáknak az Erzsébet királynétól emelt sz. Miklós egyházat a hozzátartozó monostorral. E konventnek néhány ajándékot is hagyományozott, mint a klarissza apáczák által Pozsonyban őrizett „Testamentum Elisabethae Fundatricis“-ből kitű­nik. Ugyanezen Erzsébet, vagy Nagy Lajos felesége volt az, ki a különböző alamizsnákból fölépült szegedi konventet „szent edényekkel és egyházi ékességekkel gazdagon elhalmozta,“ „suppelectile sacra et aliis ornamentis condecoravit.“ 4) A ferenczesek igazán IV. Bélához hasonlítható pártfogóra talál­tak Nagy Lajosban. Mintha a ferenczes szellem a lovagkirály lelkét is átjárta volna, jellemében a vitézség és a hitért való buzgólkodás fényesen egyesült. Korában különösen Dalmáczia tiindöklött a szent minoriták csodás életétől. Antal testvérnek, ki a saracénok térítgeté- séből visszatérve Durazzó érseki székében ült, hire-neve messze elter­jedt. 5) Tiszta, szenytelen életét csodálták, kortársai meghajoltak jövőbe látó szelleme előtt, melylyel saját halálát is előre jelezte. Szép kimú­lását csodás jelenet kisérte, mert, mikor a merev hullát kiterítik, élettelen teste nedvessé izzasztja ruháit és a következő napon a halott fejénél szép, angyali ifjú jelenik meg, hogy a gyülekezet előtt feltárja *) Wadding VI. 5. — 2) Csevapovics i. m. 520. és 139. — 3) Wadding a. 1378. n. 13. - 4) Wadding VI. 73. - 6) Wadding VI. 65.

Next

/
Oldalképek
Tartalom