Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

66 hogy IV. Béla óta a ferenczesek provincziálisa ott van az országos ügyek elintézésekor és a fontosabb dolgokban akárhányszor mint a királyi udvar követe szerepel. így 1247-ben Mária királyné fráter Jakab és Romanust küldi az apostoli székhez, hogy a déli térítő hábo­rút szorgalmazzák.4) Mikor IV. Béla a megüresedett Ausztria és Stájer- ország megszállására kedvet érzett, a Lyonban időző pápához a feren- czesek provincziálisát küldötte.2) Idegen ferenczesek is sűrűén fordulnak meg az udvarnál. A magyar és cseh király között kitört viszályban 1245-ben a zágrábi püspök és fr. Ecce minorita a békeközvetítők.3) IV. Orbán pápa az apa és ifjabb király közötti küzdelemben gyóntatóját, Velasco minoritát küldi a béke helyreállítására, ki már tiz évvel ezelőtt is járt itt. Nem egyszer komoly minoritákat küldenek a pápák hazánkba a vétkekkel vádolt papok ügyének megvizsgálására. Csak a szomorú nevezetességre jutott Jób, pécsi püspök ügyére hivatkozom a Zách nemzetségből. Botrányos életmódja ellen Sándor és Orbán pápák idejében számos vádat emel­nek. A szentségek profanálásáról, paráznaságról, kapzsiságról mondják bűnösnek, mely őt többször a javadalmak eladására, simoniára ragad- tatá. Kegyetlen tette volt, hogy a somogyi apátot hátrakötött kezek­kel lóra ültette, szájába zablát adatott és őt csúfosan meggyalázva bebörtönözte. Egyházias komolyság hiányzott belőle, hisz ellenfeleivel, vádlóival szemben püspök létére lovagi módon, párbajjal tisztázta magát. Előbb az esztergomi érsek, majd Urbán pilisi ciszterczi apát a domon­kosok magyarországi provincziálisával tartanak ez ügyben vizsgálatot, később a megújított panaszok hallatára 1266-ban fráter Enecus mino­ritát, pápai gyöntatót küldik ide teljes felhatalmazással. Működése — hacsak téves pápai informácziókra nem gondolunk — sikerrel járt, mert Jób megmaradt püspökségében, sőt X. Gergely pápa épen a meg- térőt bízza meg a zágrábi püspök mellett a megromlott egyházi élet megjavításával.4) IV. Bélának ferenczrendi gyóntatója volt fr. Romanus, mint maga a király Írja 1254. táján ,.perfratrem Romanum, confessorem nostrum,“5) és a szerzet hagyománya őt a konfráterek, harmadrendiek közé szá- mítá. Mig az uralkodó az élet gondjai között és a világ folytonos zajában nagyobb tökélyre nem juthatott, a ferenczes szellem a család nőtagjai között megtenné legszebb gyümölcsét. Wadding6) a tatárok között elhalt Kálmán, magyar herczeg özvegyéről, Saloméról állítja, hogy férje halála után a minorita testvéreknek és szüzeknek kolostort emelve Lengyelországban klarissza lett. IV. Béla leánya, b. Jolánta, kit hazai íróink rendesen Ilona néven említenek, a keresztény nő *) *) Wadding III. 173. — s) Theiner I. 203. Wenczel VII. 226. — 31 Wadding III. 359. — 4) Wadding IV. 220. Theiner I. 587. - 6) Theiner I. 232. - «) Wadding II. 393.

Next

/
Oldalképek
Tartalom