Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

67

fényes erényeivel tündöklött. Férjének, Boleszló Inegyel herczegnek halálakor végkép elbúcsúzva a világtól, mint egykor thüringiai Erzsébet, Gnesenben felölté a klarissza apáczák fátyolét. Ugyanígy tett Kinga asszony, IV. Béla másik leánya, kinek ajkai, mielőtt beszélni tudott volna, már is e szókra fakadtak „Üdvözlégy mennyek királynéasszonya.“ !) Serdülő korában az egyszerűségnek, alázatosságnak példaképe volt, majd férjével, bár nagy küzdelmek árán, szüzességben élt és özvegységében mint klarissza-rendűt érte utói a boldog halál 1292-ben Krakkóban.

E szent életű leányok befolyása megkedvelteié a ferenczeseket Mária királynéval, IV. Béla hitvesével, sőt a kegyeletes ferenczes hagyomány őt is a harmadrendiek közé sorozza és az ausztriai Campi- regum klarissza kolostor alapítójának tekinti. Ekkép hatja át, meg át a ferenczes szellem vallásos buzgalmával és szigorú aszkezisével királyi családunkat. Ezek azok az idők, midőn az Árpád-házat a szentség nimbusza övezte, midőn a külföld joggal mondhatá a magyar nőkről, „ha élő angyalokat akartok látni, menjetek Magyarországba.“ A világban maradt király és királyné is forrón állították a szerzetesi élet szülte lelki javakat. Azért már eleve felállíttatják vörös márványból készült sirjokat, hogy az esztergomi minoriták templomában a szerzetesek égbe szálló imája közepett örök nyugodalmat pihenhessenek. Ott a főoltár előtt temetik el idővel a királyt Mária királynéval és fiával, Béla vezérrel, mint a népies vagy a népieshez közeljáró minorita felfogású sirirat megörökíti:* 2)

„Nézd a szent oltárt, szenteltet a szűzi Anyának,

Pérj, hitves s herczeg nyugodalmi lakóhelye itten ....

Mig fejeden ragyogott koronás disz Béla királyunk,

Csel szünetelt s diadalt aratott a béke s igazság.“

Majd a holttest miatt pör támad az érsek és a minoriták között;3) Fülöp érsek a székesegyházat tekinti a király méltó nyugvóhelyének, a ferenczesek meg az uralkodó akaratára, végső óhajára hivatkoznak. A stájer és morva pusztításokért gyűlölködő német krónikás a holttest átvitelét kiszínezi. „A szent helyen verekedés támad, vér festi pirosra a templom padlatát. A kiásott holttestet elragadják, a vérengző királynak sírjában sem lehet nyugodalma, mert az öldöklésekért Isten büntető keze nehezedik rája.“4) Valójában Rómába viszik a minoriták

') Pertz: Annales Polonorum. M. G. SS. XIX. 632. — 2) Rheimchronik e. 87. „Aspiee rém charam, trés cingunt Virginis aram,

Rex, Dux, Eegina, e quibus adsint gaudia trina . . . .“

„Dum licuit, tua dum viguit, Rex Béla potestas:

Traus latuit, pax firma fűit, regnavit honestas.“

3) Kuauz I. 574. — 4) Pertz IX. 651.