Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

54

lobbantó vallási viszálykodás. Hitehagyás és visszavonás ejté a magyart az igazi gyászos özönbe, melyről igy énekel a régi Mária-ének ismeretlen szerzője:

„Bús szivem elfogul, könny fakad szemembe,

Midőn Magyarország sorsa jut eszembe,

Nem tudok gondolni szép hazánk múltjára,

Hogy meg ne induljon könyeimnek árja.“

A török hódoltság leverő korszakában bőven osztoznak népünk sorsában a ferenczesek. A török terjeszkedés irányában egymásután pusztulnak a konventek, a szerzetesek a városok lakóival együtt menekülnek. Mikor Eszék, a dunántúli vidék kulcsa 1526-ban elbukik, a ferenczesek a szomszéd Antin községbe sietnek és ottani ideiglenes rezidencziájukban húzzák meg magukat. Ugyanezen időben a Dráva és Duna mentén is elhagyatottak lesznek a kolostorok. Atthya, Illők, a szirmiumi egyházmegyéhez tartozó Scharengrad, Semlény, Tadva és Rednek konventekről a chronologus egyhangúan Írja „a török háborúk okozta szerencsétlenségek ezen konventet lakóitól megfosztották.“ („Calamitates ex bellis Turcis natae Conventum hunc............suis incolis

spoliarunt.“ Csevapovics i. m. 356.) Elhanyatlik a mohácsi, bácsi kon- vent „Turca bellum inferente evanuit.“ Sellyén 1532-ben a török csapatok a kolostort feldúlják és 11 ferenczest megölnek.4) Csákán, Esztergom, Galgócza környékén, Baranyában is történnek öldöklések.2) így jártak a ferenczesek konventjei Budán is. Az atyák ki erre, ki arra, sokan Pozsonyba futnak, csak egy gyóntató marad vissza a klarisszák számára, azért az 1533. váradi káptalan tabelláján már nem konventről, csak az apáczák konfesszáriusáról van szó, ki egyúttal nyitrai „custos“ vala.3) 1541-ben még az apáczák is odahagyják Buda enyészetnek induló városát, úgy hogy elmondhatjuk Bél Mátyással:

„Buda fűit, non est;

Gemebundus perge viator.“

Mikor a török hódoltság területe kiegészítődik 1566-ig, és a török mindjobban befészkeli magát hazánkba, az utjokba eső Szeged, Lippa, Fülek, Eger, Jászberény és más kolostorokra hasonló sors vár. 1542-ben a Váradon ülésező káptalan meghagyja az ozorai kusztosznak, hogy a györgyi barátokat törökvész idején telepítse másiivé. Az 1546-i káptalan elrendeli a remetinczi, héderhelyi, pataki, szentléleki és czekei házak kiürítését.4) Lippát 1551-ben foglalja el Mehmet pasa és a helyszínén kivégezteti Istvánfl feljegyzése szerint Szegedi Ferencz francziskánust, mivel állítólagos, elrejtett kincseit nem akarta kiadni.5) *)

*) Toldy: Annalecta p. 312. — 2) Századok XXXII. 614. — 3) Csevapovics i. m. 189. — 4) Gyöngyösi kódex: Aeta capituli 1542, 1546. — 6) Istvánfl: Lib. XVII. ed. a. 1550.