Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
55 A lakosság a Maros túlsó partjára menekül és alapját veti meg Radna városának. 1552-ben az Alitól „gyermekszobá“-nak, „rossz akolnak“ nevezett Eger vár megvívására indul a roppant török had. „Bár a török ereje megtört a magyarok vitézségén, a ferenczesek konventjét tűz pusztította el más épületekkel együtt.“ Az egri ferenczesek história domusax) itt czáfolgatva közli Florimundus Remundusnak a várharczhoz fűzött igazolhatatlan, színes meséjét. Itt indul meg a katholikusok nyílt üldözése. Magyar vérből való katona-vezér volt ennek a megkezdője. Ez, mikor Achmed basa megszégyenülve, gyalázattal abbanhagyja a hosszas ostromot, úgy tartja a „Te Deumot,“ hogy kiűzi a városból a lutheránusok ösztönzésére a ferenczes atyákat, kik az ostrom ideje alatt éjjelnappalt átimádkoztak a népnek üdvéért. Szomorú, még a török előtt is elborzasztó látvány volt, mikor egy szegény ferenczest Krisztus keresztjére kötöztetve, étlen-szomjan sorvasztva pusztított el. De e barbár gaztett szerzőjét is utolérte a nemezis, mert szerencse fordultával Konstantinápolyban karóba huzatták. Emberségesebb volt Achmed basa a barátokkal szemben, ki őket Budára bocsájtá, vagy pedig Szolimán, ki a keresztények evangéliumától áthatva a legjobb fejedelemnek beválna, mert ez az üldözötteknek három helyet jelölt ki, hogy hitöket zavartalanul gyakorolják. . . . A jászság középpontján a herényi konventet Mustafa várrá változtatja „Mustapha .... Fratres e Monasterio Berinyiensi expulit ex eoque Castellum effecit.“ 2) Kassán a ferenczesek kolostorát kaszárnyává alakítják a török háborúk alatt. Szécsény a XVI. században ötven évig érzi a török igát, majd 1662-ben a templom istálló, a szentély „mosea“, török mecset, a sekrestye fürdő, a ferenczesek czellái meg a bég lakószobái lesznek.3) Ekkép pusztulnak a ferenczesek konventjei, mint az ország földje, a merre csak a török lép; igy szenvedik el a kínzásokat, a mártyromságot, vagy pedig mint hazátlan bujdosók majd itt, majd ott húzzák meg magukat. A mariánusok 37 konventjéből a XVI. században hat maradt.4) Hangosan szól a pusztulásról még e néhány számadat. 1525-ben a salvatoriánusok tartománya 10 kuszto- diából, 73 konventből állott5) 1531-ben már csak 9 kusztódia volt 63 házzal,6) 1548-ban meg csak 6 kusztódiát és 31 házat vallanak magukénak.7) Megható az a szeretet, melylyel a pusztulások közepette a híveket gondozzák. így 1533-ban írja a provincziális a kusztosznak, „hogy ') História Domus Agriensis p. 5. — 2) lstvánfi: Hist, de Reb. Hung. Liber 28. — s) Fridrich Urban. P. II. XV. Conventus Szécliény. — 4) Farkas Szeraphin: „Seriptores Ord. Min.“ — 5) Fridrich Urban P. I. p. 28. — 6) Gyöngyösi kódex: Acta capituli 1531. — 7) Gyöngyösi kódex: Acta capituli 1548.
