Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
42 jó viszony a kolostori kriptában való temetkezés miatt.Más alkalommal a szerzetesek panaszolják be a plébánosokat a püspöknél. „Fő- tisztelendőségedhez folyamodunk lelkünk keservében, siralmas fohászokkal térden állva, az ég felé terjesztett karokkal zokogván el panaszainkat, hogy az egyik plébános merő rossz indulatból irántunk, minden igazságos ok nélkül, kiváltságaink lábbal tiprásával, a világiak botrányára mindenféle eszközzel meg akar minket akadályozni az alamizsna-szedésben.“2) Majd meg önérzetes hangon igy Írnak: „Az egyik plébános szüntelen zaklat bennünket, különféle kellemetlenségeket okoz. Ha eljárását irányunkban meg nem változtatja, utóvégre is kényszerítve leszünk őt hasonlóval kifizetni.“ 3) Hiába hozzák a határozatokat, a nép azért jobban ragaszkodik a kolduló-rendekhez, mint a javadalmas papokhoz, kiknek erkölcsössége is többször rossz hírben állott. A ferenczesek szóval, példával, tettel mindent megmozgatnak, ott vannak a vészek idején sok csapástól sújtott népünk oldalán. A tapasztalat mutatja, hogy többször a pápáknak, püspököknek — szerintük téves vagy jogtalan — exkommunikáczióin, interdiktumán sem indulnak meg, tovább végzik, mint Budán, a polgárok lelki nyugalmára a szent funkcziókat. „Kimondák azért 1298-ban, hogy a mely barát hatalmaskodó exkommunikáltat életben- halálban az egyház kegyszereiben részesít, annak szerzete ne kapjon többé a hazafiaktól alamizsnát; a ki ily szerzetnek mégis ad, az is kiközösítettnek tekintessék“ .. .4) így lettek a ferenczesek a magyar nép uevelőpapjai. A lelki vigaszon kiviil a szegények nyomorának enyhítésén is fáradoznak, minden kolostornak megvan a vidék éhezőiből alakult szegényserege. Kórházakban a szent alapító intése szerint az elhagyott betegeket gondozzák, a kolostori szállóban vendégszeretetet és könyörületességet gyakorolnak. Hirtelen veszedelem idején a megrémült lakosság templomukba, házokba menekül, mint Ottokár elől 1271-ben Pozsonyban „nő, férfi, ki egy szál ingben, ki mit magára kaphatott, ki meztelenül a minoriták klastromába menekül s földön heverve töltik el az éjét.“5) Mint könnyen mozgó hadsereg hamar ott vannak, hol dögvész, emberhalál dühöng, pedig „a kór sokszor és oly hirtelen jött, annyira dühöngött, hogy a holtakat, csak mint az állatokat, közösen kelle nagy gödrökbe temetni.“ 6) Hivatásuk magaslatára emelkednek a tatárjárás és főleg a török világ szomorú korában, mikor a nagy paphiányban *) *) Gyöngyösi kódex. Aeta Capituli 1533- — 2) Budapesti Levelezőkönyv. 206. — 3) A „gyöngyösi kódex“ és „budapesti Levelezökönyv“-bői vett részleteket mindig Kollányi Fereucz „Századok XXXII.“ évfolyamban levő közléséből idézem. — 4) Pauler: „Árpádok története.“ II. 584. — 5) Pauler: „Árpádok története“ II. 369—370- — 6) Pauler i- m. II. 385.
