Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
füzére“ czimü müvét. „Szelleme, igy jellemzi őt Szilády Áron, bent a hazában s ennek határain kívül egyaránt hódított ............Igaz k eresztényi világpolgárság sugárzik könyveiből; de egy perczig sem felejti hazáját, nemzetét, melynek javáért élt és munkálkodott. Irodalmi munkássága századának tükre. De nemcsak az. Kinek művei nemzete szellemi táplálékául ily mértékben szolgáltak . . . . , annak nemzete gondolkodását, Ízlését, észjárását felfogni, visszatükrözni és irányozni egyaránt erőteljesen képes szelleme nem hamar ellobbanó vezérfáklya gyanánt tekinthető.“ Temesvári Pelbártnak egyik rend- és kortársa, ki magát a pesti konvent főnökének nevezi, hasonlóan négy prédiká- cziós gyűjteményt szerkesztett, melyek Hagenauban 1498 és 1504 között több ízben nyomattak ki.J) Ekkép telik meg az ország a keresztény hit és tudomány tanítóházaival, csak az a kár, hogy ez az irodalom sajtó és olvasáshoz értő közönség hiányában nem lehetett a világé, csupán a klastromoké. E szellemi munkákat egybegyüjtik a kolostorok könyvtárába, mely leginkább vallásos tárgyú műveket tartalmaz. Majd meg másunnan kölcsönöznek időről-időre könyveket és az irók a kéziratokat fáradságos munkával másolgatják társaik számára. A benczések régi regulája volt „a ki nem akar az ekével a szántóföldön barázdákat vonni, szántsa be soraival a pergament.“ A ferenczesek kolostoraiban is az egyik a pergament vonalozza, a másik a szöveget írja, a harmadik az aranyozott initiálék festését végzi. A javítók összehasonlítják a szöveget az eredetivel, a könyvkötők bekötik a kész munkát tölgy és egyéb fatáblákba, melyeket bőrrel vonnak be, a táblát azután még elefántcsont vagy érczdiszítéssel látják el. 2) Azok a díszesen kiállított, initiálékkal gazdagon ékített kódexek, melyek nélkül a régi idők sötétjében sokszor csak tapogatóznánk, javarészt a kolostorok irómiihelyéből kerülnek elő. Van tudomásunk az esztergomi ferenczesek könytáráról, melynek 1277-ben László ottani prépost, ki 17 munkának volt birtokosa, több könyvet hagyományozott végrendeletében.3) Szép könyvtára lehetett a budai konventnek, mely temérdek adatot szolgáltat vala Pelbártnak, melyekkel müveit keresztül-kasul tűzdelte. A hitbéli tudományokon kívül egyesek a világiakat is művelik.' Vannak a ferenczesek között egyszerű orvosok, kik égetéstől, metszéstől, vágástól az egyház tilalma folytán ugyan tartózkodnak, de a kor szellemében a fűvek gyógyítóerejét kutatva vizsgálják. Beleesnek ők is abba a hibába, mibe a középkor szegletes sapkáju, egyenruhás orvosdoktorai, — a tapasztalás rovására sokszor csak szárazon okos- *) *) Szilágyi: Magyar nemzet története. IV. 549. — 2) Csontosi János: „Magyarországi könyvmásolók és betüfestök a középkorban.“ Magyar Könyvszemle. 1879. — 3) Fejér V. 2, 412. — Knauz II. 71. J53 ____ 3
