Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

32

kép feledésbe ne menjenek.“ — Döbrentei Gábor a ferenczeseknek tulajdonítja a Góry-kodexet 1483—90. írója szerinte talán Segösdi Lukács Reformált Conventualis Frater s Bölcselet mestere volt. A ferenczesek segösdi vagy vasvári zárdájában élt Dunántúl, mígnem a rendi évkönyvek szerint a pécsi kapitulumban fejőkké választják. Dicsérik őt, mint a rendi fegyelem szigorú és makacs őrét, ki e könyvben is világi és szentirási idézetekkel vegyített elmélkedő tractatusokat ir vala a szerzetesekről.

Magyar énekek és himnuszok bőven készülnek nálok, igy kötetlen rimes beszédbe foglalja össze deák prédikácziójának vezérlő gondolatait Watachai János ferenczes; „a tőle származott gyulafehérvári három versecske bizonynyal a haldokló Árpád-ház végső éveiből való.“ (Beöthy.) — Temesvári Pelbárt ültethette át magyarba (Góbi: „Irodalomtörténet“ 11. lap.) Szent Bernát himnuszát, (Czech-kodex) vagyis himnuszainak hat tagból álló füzérét, a „felfeszített Krisztushoz.“ — Leginkább a Mária-sirámok jajongó panaszai ragadnak meg, igy Máriától „a törököknek megnyomorojtójától, kerályoknak jó tanácsadójától, magyaroknak megoltalmazojától“ (Peer-kodex) esd segedelmet a ránk zúdúló török ellen Vásárhelyi András pesti ferenczes, kinek nevét a versfők foglalják magukban, ki maga is ott vérzett el a haza védelmében a „kevés nyár forró napjait“ átélt II. Lajos alatt.

Vannak, kik a bibliából fordítgatnak részleteket hazai nyelvünkre, mikor a klastromi műveltség mindjobban meggyökeredzik nálunk. Ott őrzik a bécsi császári könyvtárban Ruth, Judith, Baruch, Dániel könyvét, a 12 kisebb prófétát és részeket a Machabeusok könyvéből, a müncheni kir. könyvtárban meg a négy evangélistát, melyek „két, az üldözés elől Kameniczről Moldvába menekült ferenczi barát, Tamás és Bálint, bibliafordításának töredékét teszik.“ A husszitizmus nemzeti irányú befolyását nyomozhatjuk ezen tizenötödik századból maradt bibliafordításainkban, a ferenczieknek három országba került hármas kódexében. (Beöthy.) — A kolostorok atyái bizonnyal prédikácziós gyűjteményeket is állítanak össze a fiatalság képzésére, okulására. Sajnos, e téren csak Temesvári Pelbártnak, az Európaszei'te ismert prédikátornak beszédei maradlak ránk örökségül, melyekben, mint a Stellarium Prológusában Írja, „matériát akar szolgáltatni goromba értelmű és tudatlan beszédei által az együgyübb papoknak, hogy ők ezek nyomán bővebb magyarázatokat tehessenek,“ melyek igy is eléggé bemutatják a ferenezesek konzervatív, bátor szellemét fejlődése csúcsán. Miuta prédikáczióiból négy nagy gyűjteményt állított egybe: a vasárnapokra, ünnepekre, Mária-ünne- pekre és nagy böjtre. Vaskos kötetei számos kiadást értek. Kedvvel olvasták még két tudományos theologiai munkáját: a zsoltárok magyarázatát és a dogmatika velejét tartalmazó „Hittudomány arany rózsa-