Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

31 zeteseknek, kik megtévedt társokat oszlophoz kötözik. De kitudódik a valóság, Mária kegyelméből a megkötözött kiszabadul, az ördög meg fogva marad, mire azt a fráterek emberül eldöngetik. Néha a legen­dák megszólaltatják a sátánt is, mely panaszkodik, hogy őt immár mindenünnen elűzik. „Az egyházból a fráterüknek ájtatossága, az ebédlő­házból a szentirásnak olvasása, a czellákból az ágynak alávaló volta, a kapitulom helyéről a fráterüknek békegésök rekesztett ki.“ A ki nekik kárt okoz, azt utoléri Isten sújtó keze, igy a testvé­rektől elrabolt ruha a zsiványokat megmérgezi, jótékony ferenczesek meg a rekkenő hőség idején a pusztai népnek égi kegyelemmel forrást fakasztanak. Többen megjósolják előre halálukat és ilyenkor lelkűk, mint szent Ferenczé, ragyogó csillag alakjában emelkedik az égbe, vagy foszló hullájok kellemes illatot áraszt, vagy „férgeik láttatnak vala fordultatni mind fejérséges gyöngygyé“, mint ezt az állítást a Margit legenda egy nagy hitben álló sz. Ferencz szerzetbéli fráter ajakára adja. Mikor fr. Antalt — később Durrazó püspökét — főpapi díszben kiterítik, merev teste nedvessé izzasztja egész ruháját és a fejénél megjelent szép ifjú feltárja egész életét.2) Engedelmeskedik nekik az egész természet, különösen a növény és állatvilág. Kezükben rózsává változik a tövis, Sz. Ferencz köré gyűlnek a madarak, az ő testvérei és vele együtt magasztalják az Istent. Mikor János provinczialis holttestét Villa-Francába szállítják, a szállítókocsi — akárcsak sz. László legendáját olvasnék — magától megindul, könnyedén átfut a hullával a zúgó folyó árján. így hántolják el még sírjában is megdicsőiilt, testét.3) Moralitások, példázatok és mesés részekkel vegyített való történetek ezek, melyeken mindig átvonul az uralkodó érzés: az égiek kedvelése és a múlandó világ meg- « vetése. Ezek a hit és szeretet csodáival tündöklő ideálokat állítanak a testvérek elé, hogy példákul lebegjenek előttük az emberi élet ezer és ezerféle változásaiban. Pelbárt a budai konventben ily czélzattal jegyezgeti fel az ere­deti keresztény hagyományokat és írja össze a nép számára a magyar szentek legendáit. Külföldön is híres deák munkáiból mindenütt a népszerű, konzervatív, bátor ferenczes szellem sugárzik elő. Latin szövegére támaszkodik a leginkább Magyarországon kifejlődött és az érsekujvári kódexben fellelt hosszú, verses Katalin legenda, melynek tán szerzője is ő volt életirójának — Szilády Áronnak — állítása szerint. A debreczeni kódex első csonka részében levő legendáriumot 39 legendával szintén ferenczes férfi vagy nőszerzetesek írják össze, „tán a középkor szelleme haldoklásának napjaiban, hogy vég­l) Horváth Cyrill: „Nemzeti irodalmunk a reformáezióig.'1 70—71. — 2) Wadding VI. 65. — 3) Wadding V. 159—160.

Next

/
Oldalképek
Tartalom