Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

23 szegény seregnek is, mely a vidék éhező nyomorultjaiból hamar össze­verődik, mely a Margit legenda tanusága szerint a kolostorok rendes környezetéhez tartozott. A helyek megválasztásában, mint más rendeknél, a hagyomány és a hivatás teljesítésének szempontja vezérli őket. Mig sz. Benedek a hegyek tetején, sz. Bernárd a völgyek ölében gazdasági szempontból a sűrű erdőt és termékeny földeket keresik, addig sz. Ferenczet a lelkipásztorkodás a városi nyüzsgő életbe viszi. Szépen magasztalja sz. Bernárd mézes ajka a völgyet. „A völgyben van a termékenység; ott sarjad a növényzet, duzzad a kalász és terem százszorosán a mag. A völgyet és alázatosságot együtt dicsérik az emberek. Ott ültessetek, a hol a viz csörgedez; hiszen ott van az isteni kegyelem árja. Ott vessük meg lábunkat, hogy össze ne aszszunk, s ne ingasson minket nádként ide s tova minden szellő.“ Ép ily szépen ecsetelik a feren- czesek a nép tömegében mozgó hitszónok tisztét, mint sz. Antal mondá. „A jó hitszónok mindig lelkében őrzi a kálvária útját. Krisztusról álmodik a szerencsétlenség éjén, vele ébred a szerencse reggelén és az Isten igéje, a malasztnak és igazságnak árja száll belé. Te áldott szó, mely megittasítod a sziveket. Te édességes beszéd, mely a szen­vedő lelkek bensejében vigasztaló reményt keltesz. Oh, te szomjas lelkeket üdítő szó!“ A prédikátor tiszte a városok néptömegébe vezérli őket, de hazánkban a XIII. században gyönge még a városi élet. A római kul­túrát nálunk jórészt letarolja a népvándorlás, a tengernyi hadak járá­sától csaknem sivataggá válik az ország. A mit meg az első Árpádok olasz, bizanczi vagy nyugoti telepítvényesekkel alkotnak, azt a munkát is visszaveti jó időre a tatár had pusztítása. IV. Béla után a vegyes­házi királyok Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsigmond és a vérünkből való Mátyás tesznek legtöbbet a városok érdekében. Nálunk átalán az egri konveutet tekintik elsőnek, de e feltevés­nek nincsen meg a kellő alapja. . . A Pázmány-féle 1629. zsinat jegy­zékében ') ez áll: „Monasterium Agriense fundatur per Cletum epi- scopum Agriensem circa tempóra S. Francisci.“ Szentiványi Márton2) és Thuróczy László 3) ugyanezt erősítik, mikor az utóbbi igy ir: „Eger igen-igen szerencsés város, mivel még sz. Ferencz életében kebelébe fogadhatta a püspök kegyéből a kolduló rend gyermekeit. A letelepe­dés éve nem egész biztos, de 1225 előtt és 1210 után történt.“ Ambrozowszky Mihály4) egri kanonok még mindehhez hozzáadja: „II. Cletus alatt jönnek be a ferenczesek, kiknek alapítója maga is jártszemé- *) *) Synodus Pazmaniana. 116 p. — 2) Dissertatio Paralip. Rerum Memor. Hung. P. I. dec. 3. — 3) Hungária cum suis Regibus compendio data. — 4) In compendiosa Hungáriáé chronologia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom