Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
24 lyesen Magyarországban.“ — Az bizonyos, hogy Eger régi alapítvány, az 1260-i Narbonne-ba hitt egyetemes káptalanon1) már mint külön kustódia szerepel, de ilyen korai időre 1210 és 1225 közé alig eshetett építése, hisz ekkor valószínűleg még nem is voltak nálunk íérenczesek. Nagyon megingatja elsőségét az, hogy a kustódiák között sem első sorban szerepel és rendi szokás szerint akkor „Agriensis“-nek kellett volna elnevezni a kialakuló tartományt is. Az egri konventnek, mint ezt várnók az anyaháztól, nincs fényes múltja, nem karolják azt fel királyi alapítványokkal, a többi ferenczesek sem mutatnak iránta benső ragaszkodást, sőt adataik is gyéren emlékeznek róla. Ennek oka az is lehet, hogy a kolostor hamar elpusztult, mikor egy tatárcsapat feldúlja Egert, „a püspök és egyházak kincseit elrabolja, a lakosságot kardélre hányja.“2) Az egri konventben, mely hamar újjá épülhetett, sem él erre nézve semmi hagyomány, pedig a lakók az első alapítás emlékét büszkeséggel őrizték volna. Sőt az újabban irt egri „História Domus“ maga is czáfolgatja bevezetésében az elsőségi adatokat, mint hamisakat és a régmúltból mindössze annyi emléket tartott fenn, hogy 1347-ben fr. Salamon volt a guárdián, ki valamely ügyben a püspök és a vikárius között tanúskodott. . . , 1401-ben meg fr. Clemens volt a guárdián, kit szent élete tett híressé Eger városában.3) Adjuk hozzá mindezekhez, a mit egy 1359-ből származott oklevelünk őriz „Fr. Joannes de Agria, lector ordinis fratrum minorum, confessor regis Ungariae ac capellae suae predicator“, mit Pór Antal akként magyaráz, hogy ezen János az egri házban tanított, ott tehát a rend növendékeinek régente már iskolája volt. Ez a királyi udvarban befolyásos ember, mint a királyné követe küldetésben járt VI. Incze pápánál és nevét híressé tette irodalmilag a neki tulajdonított dubniczi krónikatöredék által.4) Ezen okok alapján inkább Esztergom tartható elsőnek, bár nincs róla pozitív adatunk. Itt a magyar egyház központján, hol a régi idő- \ ben nyolcz szerzetes kolostor volt, épülhetett fel a ferenczesek első háza is. Ezt a föltevést támogatja a „provincia Strigoniensis“ elnevezés, e mellett szól a márianus ferenczesek traditiója és az a nagy kegyelet, melylyel hozzá IV. Béla és Nagy Lajos királyaink éltökben is, holtukkor is ragaszkodtak. Uj német jövevények a püspöki székhelyeken és azokon a területeken telepednek meg, hol fejledezik a városi élet, hol a paphiány idején a beözönlő demokratikus iparos elemnek leginkább volt szüksége rajok. Az Árpádok korából Balics „A római katli. egyház története Magyarországban“ (II. 362—355.) ‘) Waddiug IV. 133. — 2) Bogerius Carmen miserabile. . .“ cap. 27. — 3) História Domus 190 1. — 4) Pór Antal: „Nagy Lajos“ 9. lap jegyzet.
