Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1899
Tartalomjegyzék
Sokan tán azt vélik, hogy az ily rövidítés készítése nem oly fontos; elvégezhető élőszóval is. Ne higyjük! Előszóbeli műveletkor a tanuló nem dolgozik kellő reflektálással és szellemi központosítással, hanem csak ötletesen; mert úgy gondolja, hogy a dolog nem történik tanjegyre, — „nem megy kalkulusra“, — s amit ő nem süt ki, majd eltalálja az osztályban valaki, ha más nem, hát megmondja a professzor. De nem is mélyed- het magába a sok kérdés hallatára, melyeket még meg sem figyelt, máris jelentkeznek mások a felelettel. Megjegyzem ennek alkalmából, hogy paedagogiai tapasztalataim szerint a tanuló mindig magától tanul, sohasem kívülről megy bele a tudás, alkalmat kell tehát neki nyújtanunk, hogy kellőleg magába mélyedhessen s törhesse a fejét; ez pedig az ily kérdésekben, minő a rövidítés készítése is, csak az Írásbeli kidolgoztatás által lehetséges. Ugyanis beadott írása bizonyítvány arról, mit csinált? hogy fogta föl az útbaigazításokat? hogy tud maga Ítélni? stb. De gyakorlati haszna sem marad el a rövidítésbeli ügyességnek sem az életben, sem a tudományban, már pedig e kettőnek nevelünk. A tudós aligha dolgozhatik rövidítések készítése nélkül, ha tárgyának irodalmát át kell tekintenie stb. Az életben pedig a fiatal emberre, mig alantas állásbeli, sokszor rábíznak egyes czikkeket, szövegeket, sőt hosszabb iratokat is, hogy vegye ki a velejét, lehetőleg az iró szavaival adva vissza. Paedagogiailag pedig fölötte fontos, hogy a szöveg gondolatmenetét megtanulja tagolni az ifjú, ha valaha maga is stilista akar lenni. 5. Kivonat. A rövidítéstől abban különbözik a kivonat, hogy mig amott a szerző szavait megtartjuk, addig ez utóbbi saját szavainkkal készül. Amott a czél inkább a szerző, —• itt a szerzemény ismertetése. Például a kenyérmezei ütközet kivonata ilyen volna: „Az 1479-ik évben Ali Erdélyre tör. Kenyérmezőnél Báthory István elkeseredett viadalban mindaddig feltartóztatja, mig Kinizsi, kinek hírt adott, megérkezve oldalról támadja meg a törököt, mely aztán vad futással menekül“ . . . Kivonatolni többfélekép lehet, rövidebben és hosszabban, amint a czél vagy ismertetése, vagy csak jelzése a szöveg tartalmának. Úgy a gyakorlati életben és tudományban, mint paedagogiailag is az itéletfejlesztés és fogalmazásbeli ügyesség terén nagy haszonnal jár a kivonató Itatás. Amennyiben pedig a jó stilus egyik főbenjáró titka az egyes gondolatok elrendezése, vagyis a helyes szerkezet: ennek fejlesztésére ki- válólag alkalmas: vázlatot készíteni a jó mesterek műveiből.
