Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1899

Tartalomjegyzék

26 6. Vázlat. Értelmét aligha kell magyaráznom. Annál fontosabb kérdés azon­ban: hogyan kell jó vázlatot készíteni? Jókai tárgyalt elbeszélését, a „Kenyérmezei ütközetet“ tartva szem előtt: szigorúan rá kell terelnünk az iíjut kérdéseinkkel a beve­zetés, tárgyalás és befejezés pontos kijelölésére, mint mely három főrész minden helyes műben kell hogy meglegyen. Ha ezt sikerült az ifjúval kijelöltetnünk, — az ügy félig nyerve, s a további siker biztosítva van. Már ezután legjobb legelsőben a tárgyalást, a mű derekát tagol- tatni, s csak azután a bevezetést és befejezést is részletezni. Ilyenforma lesz pedig az említett elbeszélés vázlata: I. Bevezetés. 1. Kenyérmező ismertetése. 2. Történeti előzmények. 3. Báthory és Kinizsi személyei. II. Tárgyalás. a) Előesata. 1. Az ütközet ideje. Előkészület. 2. A sereg felállítása. 3. A csata megindulása. 4. Bősz jel. b) Válság. 1. Boham és összegomolyodás. 2. Báthory földre bukik. 3. Kétségbeesett viadal. c) Fordulat. 1. Kinizsi megérkezése. 2. Kinizsi és Báthory találkozása. 3. A törökség megfutamodása. III. Befejezés. 1. A magyar sereg pihenője. 2. Kinizsi táncza. 3. Báthory sorsa s az emlékkápolua. Jó vázlatot készíteni nehéz; azért előbb olyan olvasmányt válasz- szunk e czélra, mely mintegy magamagát tagolva, úgyszólván készen nyújtja a vázlatot. 7. Felbontás. Valamint a képirónak, még inkább a szobrásznak első és elen­gedhetetlen kötelessége, hogy alaposan ismerje a csontvázat: úgy a leendő stilisztának is az irásmü azon belső szerkezetét, mely annak mintegy csontváza, kell ismernie. Erre szolgálnak a föntebbi gyakor­lások: a. rövidítés, kivonat, s főleg a vázlat. — De valamint a kép­irónak s szobrásznak nem lehet itt megállniok, hanem az izomzatra is

Next

/
Oldalképek
Tartalom