Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1899

Tartalomjegyzék

26

6. Vázlat.

Értelmét aligha kell magyaráznom. Annál fontosabb kérdés azonban: hogyan kell jó vázlatot készíteni?

Jókai tárgyalt elbeszélését, a „Kenyérmezei ütközetet“ tartva szem előtt: szigorúan rá kell terelnünk az iíjut kérdéseinkkel a bevezetés, tárgyalás és befejezés pontos kijelölésére, mint mely három főrész minden helyes műben kell hogy meglegyen.

Ha ezt sikerült az ifjúval kijelöltetnünk, — az ügy félig nyerve, s a további siker biztosítva van.

Már ezután legjobb legelsőben a tárgyalást, a mű derekát tagol- tatni, s csak azután a bevezetést és befejezést is részletezni.

Ilyenforma lesz pedig az említett elbeszélés vázlata:

I. Bevezetés.

1. Kenyérmező ismertetése.

2. Történeti előzmények.

3. Báthory és Kinizsi személyei.

II. Tárgyalás.

a) Előesata.

1. Az ütközet ideje. Előkészület.

2. A sereg felállítása.

3. A csata megindulása.

4. Bősz jel.

b) Válság.

1. Boham és összegomolyodás.

2. Báthory földre bukik.

3. Kétségbeesett viadal.

c) Fordulat.

1. Kinizsi megérkezése.

2. Kinizsi és Báthory találkozása.

3. A törökség megfutamodása.

III. Befejezés.

1. A magyar sereg pihenője.

2. Kinizsi táncza.

3. Báthory sorsa s az emlékkápolua.

Jó vázlatot készíteni nehéz; azért előbb olyan olvasmányt válasz- szunk e czélra, mely mintegy magamagát tagolva, úgyszólván készen nyújtja a vázlatot.

7. Felbontás.

Valamint a képirónak, még inkább a szobrásznak első és elengedhetetlen kötelessége, hogy alaposan ismerje a csontvázat: úgy a leendő stilisztának is az irásmü azon belső szerkezetét, mely annak mintegy csontváza, kell ismernie. Erre szolgálnak a föntebbi gyakorlások: a. rövidítés, kivonat, s főleg a vázlat. — De valamint a képirónak s szobrásznak nem lehet itt megállniok, hanem az izomzatra is