Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1897
Tartalomjegyzék
11 A tanulmányi rendszerben a lényeges elemet, az alakilag képző tárgyak képezték, ezt az alaki képzést pedig főképen a nyelvtanítástól várták. Tanfolyamaik három csoportra, a grammatika, humanitás és a rhetorika osztályaira oszlottak. A grammatikának, melyet a rudimentum, a grammatika és a syntaxis osztályában három vagy négy évig adtak elő, czélja volt a gondolatok helyes kifejezésére szoktatni a növendéket. A humanitás főtárgya pedig a poétika volt, melyet egy évig a szép irály megszerzése és begyakorlása végett tanítottak. A két évig tartó rhetorikai tanfolyamon meg a szónoki képzésen fáradoztak. Mindezen tantárgyakat napi öt-hat óráig kevés szabály és sok gyakorlat utján sajátították el: „praecepta pauca, plurima exercitatio“ ; „praecepta traduntor, séd plana et exquisita, longior tarnen, quam necesse sit, in iis mora non insumitor“ ; „in styli exercitiis plus temporis collocator.“ *) A Jézustársaságabeli atyák ezen nevelési rendszere nem vesztette el hitelét a Rend eltörlése után sem, hanem többé-kevésbbé fenmaradt a későbbi kor iskoláiban is. A századunkat megelőző korok legjellemzetesebb iskoláinak ezen futólagos érintéséből is eléggé láthatjuk, hogy ezek a lélek alaki képzését tették nevelési rendszerük feladatává. E feladatuk elérésére a nyelvtanulást, az irálygyakorlatokat, szóval az előadó képességet fejlesztő tanulmányokat tartották a legjobban czélra vezető eszköznek. Mi több, ezen iskolák legtöbbjében nem is eszköznek, hanem czélnak tekintették a szónoki nevelést, az előadó képesség fejlesztését. Hogy ezen czél elérése náluk sikerült, míg a mi iskoláink épen e tekintetben hagynak hátra legtöbb kívánni valót, nagyon könnyen érthető. Ugyanis azon iskolákban az alaki képzésen kívül minden egyéb háttérbe szorult, ellenben a mi iskoláinkban az ismeretkört szélesbitő tanulmányok is jelentékeny szerepet játszanak ; sőt igen sokan a gyakorlati életre és a nemzet anyagi haladására való tekintetből ezeknek nagyobb fontosságot tulajdonítanak. Nagyon természetes tehát, hogy, mivel a napi szorl) Die Studienordnung der Gesellschaft Jesu, yon llernhard Duhr S. J.
