Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
48 könyvtárának jelentékeny részét — 806 kötetben 442 munkát — a tanári könyvtárnak ajándékozta s még ötven forintot is adott hozzá, a főzött könyvek bekötésére; aztán az oratórium új felszereléséhez fogott: kifestette s új oltárral, új oltárképpel, új miseruhákkal látta el. Itt végezte zsolozsmáit minden nap; itt misézett is, ha gyöngélkedett, vagy az idő hidegebbre fordúlt, s miséje végeztével hosszú imába, elmélkedésbe merült a feszület előtt, melyet az új oltárra Szvorényi ajándékozott neki. Eégi mestermü e feszület; egy olasz rab-müvész faragta, kemény puszpángfából; több főpap kezén át, szép áron, Tárkányi birtokába került, a ki végrendeletében, „harminczhét évi barátságuk emlékéül,“ Szvorényinak hagyományozta.1) Az oratórium után a templomra fordúlt Juhász figyelme. Dolgot keresett magának, miután hivatalos dolgai már nem voltak. Alig várta tehát, hogy a zirczi apát a templom boltozatának kijavításáról határozzon. A zordon idők beálltával, mikor asthmája miatt társai közt néha heteken át sem jelenhetett meg, ha nem volt látogatója, magában mindig terveit és számítgatott. Tavaszra tisztán állt előtte, mit fog a nyáron cselekedni, de szándékát titokban tartotta, mint mindig, ha valami kedves dolgot cselekedett. Annak a hét darab miseruhának eredetéről is, melylyel a templomot pünkösd előtt megajándékozta, csak úgy értesültek társai, hogy Szvorényi, a ki előtt nem lehetett eltitkolnia, alkalmas időben elárúlta előttök. Úrnap oktávája után (1887. június 7.) Staud építőmester, a kit a zirczi apát a boltoz >t kijavításával megbízott, végre megkezdte munkáját. Előre lehetett látni, hogy a kőműves mázolások az 1833-ból v-’ló Lieb-féle gyönge festéseknek — az értékes régi festések az 1827-iki tűzvész alkalmával tönkrementek — kijavítását lehetetlenné teszik, ezért Szvorényi jó előre érintkezésbe lépett egy jónevü templomdíszitővel, Báder Károlylyal, a kit több oldalról melegen ajánlottak neki. Báder még az állványok felállítása előtt megnézte a templomot, megrajzolta a vázlatokat és visszasietett Budapestre, hogy a díszítés tervét és költségvetését mindjárt a kőmíves munka megkezdése után bemutathassa. Az apát, a ki első sorban a zirczi templom belsejének legalább is ötvenezer forintba kerülő megújítását tervezte, az egrinek épen csak szükségből való kijavítására gondolt s e czélra ötezer forintot elégségesnek vélt. Szvorényi ehhez az összeghez mért díszítésre akart tervet készíttetni. Juhász azonban Báderral, a kit mindjárt az első találkozáskor megkedvelt, titokban a templom egész belsejének megújításáról értekezett s csak mikor többszöri levélváltás után mindent tisztába hozott vele, akkor jelentette ki Szvorényi előtt, hogy a mi költség az apáttól kiutalt összegen felül még szükséges lesz, azt ő a *) Az egri cist. konvent korjegyzetei. 1887.
