Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
24 hibáira hiányaira tegyék meg észrevételeiket és csatolják hozzájok javaslataikat. Egerben a következő — 1874. — év február havában tartotta meg a tanári testület véleményező értekezletét.1) Fejezetről-fejezetre, pontról-pontra tárgyalta ebben a javaslatot s általános irányában tévesnek, igen sok pontját pedig hiányosnak vagy épen fél szegnek találta. Az egész javaslat iránya mindjárt az első fejezet 1. §-ából világosan fel volt ismerhető. „A középtanodák — így szól — vagy gymna- siumok vagy reáltanodák; amazok kiválóan az egyetemre, ezek a műegyetemre készítenek elő.“ Sem itt, sem később sehol egy szót sem tesz a javaslat a nevelésről, a miből joggal azt lehetett következtetni, hogy a kik szerkesztették, a szorosabb értelemben vett vallás-erkölcsi nevelést a középiskolából mindenütt egészen ki akarták rekesztetni. Legelőbb is azt mutatta ki hát az értekezlet, hogy a közoktatást a múltban csak azok törekedtek a vallás-erkölcsi neveléstől elválasztani, a kik a keresztény vallás elvein épült társadalom alapjának megbontását tűzték ki czéljokúl; következéskép azok is, kik a vallás-erkölcsi nevelésnek a középiskolából való kirekesztésén fáradoznak, ellenségei a keresztény társadalomnak és, tudva vagy tudtokon kívül, a társadalmi forradalom útját egyengetik. „Mennél több, lehetőleg kiművelt nemes jellemre van szükség, — folytatja — mert csak az ilyenek függnek lelkesedéssel a tápláló hazán s hajolnak meg lelkiisme- retökben a társadalom jólétét biztosító törvények előtt; lehetőleg kiművelt nemes jellemeket azonban a középiskola —- mert nevelésről nálunk a középiskolán túl, fájdalom, hasztalan beszélnénk — csak úgy adhat a társadalomnak, ha összes oktatása vallás-erköcsi, még pedig keresztény vallás-erkölcsi alapon, nevelőleg törekszik hatni a még alakítható ifjú lélekre.“ S aztán, egészen új szövegezésben, ezt ajánlja az első fejezet 1. §-ául: „A középiskolák — gymnasiumok és reáliskolák — czélja, hogy a tanúló ifjúságot vallás-erkölcsi alapon általános műveltségre juttassa, különösen pedig a felsőbb iskolákra előkészítse.“ A második, „az állami középtanodák szervezete“ czímű fejezet több szakasza ellen hasonlókép erős kifogásokat tett az értekezlet; de a hozzájok vagy helyettük javasolt módosítások mind azt bizonyítják, hogy a tanári testület még akkor is, mikor a maga és általán a katho- likus középiskolák jogainak védelmére szót emelt, magának az államnak jogos és igazságos érdekeit nemcsak hogy tiszteletben tartotta, hanem, úgyszólván, a maga érdekeinek korlátozásával, védelmezte is. „A középiskoláknak fentebb körülírt feladatából — így szól a jegyző') Az értekezlet eredeti jegyzdkönyve a konvent levéltárában.
