Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
23 történeti jogainak tervbe vett nyílt megtámadásával szemben a protestánsoktól az állameszme érdekében kért „áldozat“ csekélyke voltát, melynek vég nélkül való állami segély lesz a jutalma, annál jobban kitüntesse s ez úton legalább a magyar protestáns felekezetek ingerültségét valamiképen lecsillapíthassa. S nem is számított egészen rosszul, mert a protestáns felekezetek némely egyházkerületei felhagytak erre merev oppositiójokkal s az Ígért bőséges állami segély fejében, melylyel középiskoláikat elsőször jobb karba hozhatják s aztán a változott viszonyoknak megfelelőleg tovább fejleszthetik, hajlandóknak mutatták magokat, lia önkormányzati jogaik teljes épségben maradása mellett megtehetik, a közös tanterv elfogadására, sőt az állami felügyelet eltűrésére is, de csak annyiban, hogy a középtanodai tanfelügyelőknek — így neveztettek volna a törvényjavaslat szerint a főigazgatók — a protestáns középiskolákkal egyes-egyedül ezek egyházi főhatósága útján érintkezhessenek, hatásuk köre pedig annak ellenőrzésén túl, hogy nem hirdetnek-e bennök államellenes tanokat, egyátalán ne terjedhessen.]) Csakhogy ez, ha áldozatnak kívánták tekintetni, porhintésen s az állami felügyeleti jog illusoriussá tételére való törekvésen kívül alig volt egyébnek tekinthető; mert a kormánynak az a joga, hogy a magyar állam ellen való izgatást minden törvényes eszközzel megakadályozhassa, úgy sem volt kétségbe vonható, a mint hogy, a magyar nemzet ellenségein kívül, senki sem ütközött meg azon, hogy Trefort minister másfél évvel utóbb — 1875. elején — két luteránus gymnasiumot, a znióváraljait és a túróczszentmárto- nit, „mint az államelleDes törekvések veszedelmes fészkeit,“ forma szerint bezáratott. Hanem a képviselőház tanügyi bizottságnak a katholikus gymna- siumok ellen irányúló követelése a tanító szerzetes rendeket is megmozdította. Egyszerre világossá lett előttük, hogy a törvényjavaslatban intézeteik elközösítése s magoknak a tanító rendeknek lassú kiölése van szándékba véve nem azért, mintha talán intézeteik a haladó kortól elmaradtak volna, mert hisz azok a szorosan állami gymnasimok- kal legnagyobb részt diadalmasan versenyeztek, hanem mivel a politikai és társadalmi életben az idétt már nagyon erős egyház- és vallásellenes áramlattal szemben a középiskolai nevelés-oktatás valláserkölcsi irányának majdnem egyedül ők voltak még hívei és őrei. Érintkezésbe léptek hát egymással a rendfőnökök, hogy a rendjük és tömérdek áldozattal fentartott, fejlesztett és virágzásra emelt intézeteik ellen készülő merényletet meghányják-vessék s tiltakozó szavokat, ha kell és a hol kell, majd együttesen felemeljék. Tanártestületeiket is felszólították, hogy vegyék szigorú bírálat alá a törvényjavaslatot, ') V. ö. A késmárki lyceum története. 105. 1.
