Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
22 XX. Fejezet. Trefort Ágoston az Eötvös-féle középiskolai törvényjavaslatot — említettük — mindjárt ministersége elején átdolgoztatta, hogy hacsak lehet, még az akkori országgyűléssel letárgyaltassa. Becsvágya, hogy nevéhez mennél hamarább fűződjék valami nevezetesebb alkotás, nem engedte bevárnia, míg bizonyos eszmék kellő érettségre jutnak, hanem türelmetlenül sürgette, üzte-hajtotta embereit, a kik aztán, elég tanulmány, tapasztalat is körültekintés nélkül, idegen minták után, vagy ötletszerűen dolgozva, természetes, hogy csak elhamarkodott munkát végezhettek, melylyel, a mint a következmények meg is mutatták, igazán senkisem lehetett megelégedve. Az országgyűlés előtt volt már a törvényjavaslat; de a tanügyi bizottság még bele sem kezdett a tárgyalásába, mikor az autonom felekezetek közzül-akarattal ellene nyilatkoztak s előre jelezték, hogy törvénynyé avatása ellen köröm szakadtáig küszködni fognak. Őket három dolog aggasztotta legfőkép: az állami felügyelet, a közös tan- terv és a tanári vizsgálat, melyektől pedig a kormány, hacsak a magyar nemzeti állameszme összetartó erejét maga is szántszándékkal gyöngíteni nem akarta, semmi áron sem tágíthatott. Azt ők nagyon jól tudták s egymás közt nem is titkolták, hogy középiskoláik az állami és a katholikus gymnasiumok mellett, egy-kettő kivételével, messze elmaradtak s azokat a magok erejéből egyátalán utói nem érhetnék; ha azonban, a mi meg volt Ígérve nekik, az állam rendkívüli s még inkább, ha rendszeresített segélyét elfogadják, a közös tantervet és az állami felügyeletet is el kell fogadniok s hozzá tanárokat is csak olyanokat alkalmazhatnak, a kiket a kormány alkalmasaknak fog ítélni. A magyar protestánsok tehát az államnak, ha csak nagyon mérsékelten is, középoktatásuk ügyeibe való betekintése esetén középiskoláik fogyatkozásainak kiviláglásától s önállóságának elvesztésétől féltek, az evangélikus szászok és tótok pedig még attól is, hogy középiskoláikban a pángermán és a pánszláv nemzetiségi üzelmeket úgy, mint eddig, szabadon nem folytathatják. A szintén autonom görög keleti szerbek és oláhok hasonló okokból csatlakoztak hozzájok fegyvertársakul. Trefort minister nem számított ily egyértelmű ellentállásra; azért a képviselőház tanügyi bizottságának, mely többségében a katholikus egyház nyílt ellensége volt, még abba a követelésébe is beleegyezett, hogy a tanító szerzetes rendek valamennyi gymnasiuma egyszerűen államivá declaráltassék, csakhogy a katholikus egyház természetes és
