Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
19 Azelőtt, az Entwurf életbe lépte óta, mindjárt az első — alakuló — gyűlés után, október hó legelején, az egész évre szóló leczke- tervet megállapították s aztán minden hónap végén, a rendes havi értekezleteken, számba vették előbb a tanúlók magaviseletét, majd pedig, hogy el van-e végezve a lefolyt időhöz mért tanúlmányrészlet s minő siker mutatkozik külön-külön minden egyes tantárgyban. Az ily rendes havi értekezletek tehát mind ellenőrző tanácskozások is voltak. Az 1873. február 18-iki rendelet folytán e részt egy évre, az 1873/4-ikire, mindössze az a változás történt, hogy az évi egy lecz- kerend helyett kilenczet, egy-egy hónapra szólót — a tizedik hónap a vizsgálatokra ment fel — kellett a havi tanácskozásokon összeállítani, még pedig, az oktatás „egységének“ biztosítása végett, akképen, „hogy a rokon tárgyak részletei egymást kölcsönösen támogassák, egyik a másiknak, a mennyire lehet, felvilágosításul szolgáljon.“ Az addig szokásos havi ellenőrzés szintén ez alkalmakkor ment végbe, az „általános paedagogiai és módszertani eszmecserék“ pedig, mint említettük, időszakonkínt egy-egy külön értekezlet tárgyai voltak. Trefort minister az évi szorgalmi időt, mely 1867/8. végéig két félévre, ezentúl pedig, hat éven, négy időszakra volt felosztva, 1874/5-től kezdve három időszakra osztotta fel s ezeknek megfelelőleg „a tanítás egybevágó alakítására, a tananyag módszeres felosztására és kezelésének pontos megbeszélésére“ három úgynevezett módszeres értekezletet rendelt; ezek helyettesítették most már az előző évi kilencz „előirányzó“ tanácskozást és a négy-öt „módszertani“ értekezletet, míg „a tanítás menetének és eredményének ellenőrzésére az egészen új öt osztály tanári és az utánok következő általános tanárt es tű le ti értékezlet szolgált volna, melyek, az alakúló, osztályozó, évzáró s több-kevesebb rendkívüli tanácskozásokkal kiegészítve, a tanári testülettől az addiginál is több időáldozatot követeltek. Az egri tanári testület a módszeres értekezletek megtartásában szorosan alkalmazkodott a ministeri rendelethez; az ósztálytanári . értekezletekre nézve azonban, „időmeggazdálkodás végett,“ mindjárt eleinte abban állapodott meg, hogy ezeket az általános tanártestületiek előtt ugyan, de egyazon félnapi szünet alatt tartja meg, „mivel ez a félnapi szünet, hol a tanári testület egy családot képez, az intézet ügymenetéről, belső és külső életének minden mozzanatáról és, a szükséghez képest, az egyes tanúlókról is napi összejöveteleinél mindenkor elég szót válthat, minden körülmények közt elégséges.“1) Egyúttal Juhász főigazgató előtt Szvorényi mindjárt azt a meggyőződését is kijelentette, hogy öt ilyen „kétnemű“ tanácskozás s hozzá ‘) Tanáosk. jegyzőkönyvek. 1874/5. 2*
