Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
90 ezentúl, legfőkép a tanári testület ajándékaiból, évről-évre gyarapodott valamit, s az önképzőkör tehetségesebb tagjai, iskolai tanulmányaik bővítésére több-több eszközzel rendelkezvén, mind figyelemreméltóbb baladást mutattak fel dolgozataikban. S ez adta Szvorényinak azt a gondolatot, hogy az önképzőkörrel egy-egy évi haladásáról nyilvánosan is számot adat. 1872-ben június 15-én volt az első, úgymondott díszgyűlés ; „azzá tette az intézet iránt való érdeklődésében soha nem lankadó Bartakovics érsek, s mellette Fiedler báró és Tschik ezredesek, több egyházi, polgári és katonai előkelőség s a hallgatóságnak jó felét kitevő díszes hölgyek megjelenése.“ Az ünnepély a feldíszített rajzteremben vidáman és jó sikerrel ment végbe, mihez nem kis mértékben járúlt az intézeti zene- és énekkar mindenkit kielégítő előadásaival. A szavalati pályázatnál Szvorényi a vendégközönséget kérte fel a díj odaítélésére. Az asszonyok szava döntött, természetes, még pedig úgy, hogy a versenydíj — egy arany — nyertese a víg szavalatban kitűnő Lang Jónás VIII-ik osztályi tanúló lett; de a többi négy szavaló előadásának is nagyon kellett tetszenie, mert hirte- lenében mindegyik számára akadt pályadíj ’• Fiedler ezredes Axmanu Bélát, Zsendovics kanonok meg Rapaics Róbertét egy-egy aranynyal tűntették ki, Bartakovics pedig Endrey Gyulát és Lukács Ferencz két- két ezüst tallérral jutalmazta. ') A következő évben már alig várta a közönség az önképzőkör díszgyülését; Bartakovics érsek előre figyelmeztette Szvorényit, hogy, hacsak lehet, korábban, május hó vége felé tartassa meg, mert a „gyerekek versengésén“ megint ott akar lenni ő is, júniusban pedig alig lenne rá ideje. Szvorényi májús 22-ére, áldozó csütörtökre, tűzte ki a bezáró gyűlést. És a jóságos lelkű főpásztor, a ki a gymnasium ünnepi alkalmairól soha nem hiányzott, rendkívül nagy és díszes vendégsereg kíséretében csakugyan megjelent ismét s agg korához képest — nyolczvankét éves volt már — azzal az ő ritka kedves élénkségével vett részt a tanúlók örömében. Ez volt utolsó nyilvános megjelenése. A sikerült ünnepély végével a kertben körül fogták a jótékony nőegylet előkelő tagjai és hosszú beszélgetésökkel sokáig tartóztatták. Kellemes meleg estefelé volt, engedte magát tartóztatni; talán mégis meghűlhetett. Másnap, noha semmi bajáról nem panaszkodott, a nála járt két irgalmas apácza, a kik oly gyakran látták már a halál közeledését, megdöbbenve észlelték rajta, hogy szeme- fénye megtört. Szombat reggel csakugyan összeroskadt a közkedves- ségű aggastyán s egy hétre rá az örökkévaló létbe átköltözött.2) Végtisztelete szertartásait, május 4-én, Samassa József szepesi püspök ') Az Önképzőkör jegyzőkönyvei. 1871,2. 2) Az egri cist. kouvent korjegyzetei. 1873.
