Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

78 az augusztus 22-iki sérelmes határozat megváltoztatását kívánta. A városi képviselőtestület többsége most már, az összeütközés közel alkalmának láttára, igazán elemében volt és — erejét becsűlte-e túl, vagy bizonyos körök támogatásában reménykedett — az izgal­mat, mely a polgárok közt úgyis elég nagy volt, a régi val­lásháborúk idejére emlékeztető erőszakoskodásával még jobban fokozta. Határozatára szeptember 28-án, a beíratás első napjának reggelén, egyik városi tanácsos, az országgyűlési képviselő s még néhány községi iskolaszéki tag karddal és szuronyos puskával felfegyverzett hat hajdú kíséretében betörtek a lyceumba és a főelemi osztályok be­zárt ajtait a magokkal vitt lakatossal felnyittatták, a zárakat leverették, az összes osztályokat a községi iskola számára karhatalommal lefog­lalták és a tanúlók beírására érkező katholikus iskolaszéki tagokat fegyveres erőszakkal kiűzték. Az összes külvárosi iskolák elfoglalása is ugyanígy történt. Ez ellen a hivatalos erőszak ellen a vallási ér­zületében nagyon megsértett katholikus polgárságot könnyű lett volna támadásra vinni, hanem a katholikus iskolaszék jogának megvédésére a törvényes utat választotta. Panaszával a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fordult; az esetre azonban, ha a minister nyilatkozata valami ok miatt sokáig késnék, az érsek, főkáptalanjával együtt, előre gondoskodott, hogy az iskolázás megkezdését sokáig el ne kelljen ha­lasztani. A belvárosi fiú- és leányiskolák miatt :— ez az angolkis­asszonyoknál, az a lyceumban volt — nem aggódtak, de a külvárosi négy — hatvani, újvárosi, Mária-utczai és makiári — iskola épületeit Pyrker érsek és a főkáptalan, mikor alapították — ilyen időkre ki gondolt volna akkor? — a város nevére íratták; ezek miatt mél­tán lehetett hát aggódni, a minthogy Eötvös minister, bizonyára környe­zetétől unszolva, a történeti fejlődésen alapúló jog ellenére csakugyan az erőszakosok felé hajlott. Október 11-iki rendeletében kimon­dotta ugyan, hogy bármely község „arra. hogy a fennálló hitfelekezeti iskolák jellegére és így átalakítására nézve nyilatkozzék, illetéktelen de az említett külvárosi iskolák épületeiről a telekjegyzőkönyv alap­ján — ámbár a feleket a törvényes kereset útjára utasította — előre is úgy nyilatkozott, hogy a város azokat felekezetien iskolákúl szabadon használhatja. Újabb panasz, levélváltás, küldöttség mind hiába volt; a minister megint csak azt rendelte, hogy a külvárosi négy iskolát az érsek és a főkáptalan át tartoznak adni a város használatára. Át is adták, de gondoskodtak róla, hogy a katholikus elemi oktatás csorbát ne szenvedjen, s az elvesztett külvárosi iskolák helyett, részben polgárok tágasabb házaiban, azonnal hét újat nyitottak s három hónap múlva még egy nyolczadikkal meg is szerezték. Mert nagy hamar ki­tűnt, minő iskolákat kíván magának a város katholikus lakossága: november 21-én, mikor az elemi iskolák végre megnyílhattak, már 1120

Next

/
Oldalképek
Tartalom