Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
79 fiú és leány iratkozott be a katholikns iskolákba, „s ez a szám — jelzi a katli. iskolaszék — még napról-napra szaporodik.“ A községi iskolaszék pedig Eötvös minister októberi rendeletétől elkapatva, nemcsak a külvárosi iskolák birtokában hitte magát biztosnak. hanem a képviselőtestület jóváhagyásával felekezetien iskoláinak alapjáúl oly alapítványokat is kijelölt, melyeket az alapítók vagy ajándékozók — Fuchs érsek, Kovács János, Bartakovics érsek — aligha szántak a katholikus egyház elveivel ellenkező felekezetien iskolák alapjának gyarapítására. De még tovább is ment; a képviselőtestület útján a polgármesterrel „keresetet“ indíttatott, hogy a felekezetien iskola „a lyceum iskola-helyiségeinek birtokába sommás úton visszahelyeztessék.“ Egyidejűleg a fegyveres erőszakkal elfoglalt külvárosi iskolák visszaszerzésére Bartakovics érsek is megkezdette a port a város ellen. Ebben a királyi kúria, a lyceumiban pedig a pesti királyi tábla döntött. De még messze volt a döntés ideje, mikor az egyenetlenség szítói, hogy híveik közt, pörvesztés esetén, az érsekség és a főkáptalan elleni gyűlölet valahogy ő rájok ne fordúljon vissza, s népszerűségük fényes köde, melylyel hibáikat eltakarták, szét ne foszoljék, már szórták a rágalmakat, épen mint harminczhárom esztendővel azelőtt a Pyrker elleni pör elvesztésekor, hogy a „város a port, ha elveszti, a papok alattomos fondorkodása miatt fogja elveszteni, a kik obscurus felekezeti iskoláikkal a népet csak butítják, hogy rajta kényök-kedvök szerint uralkodhassanak és a várost szabad fejlődésében gátolják ; lám akkor is, mikor az érsektől és a káptalantól a város tulajdon földjeit vissz i akartuk perelni, már ott voltunk, hogy mienk lesz az igazság, de Pyrker kedvesebb volt ott fent nálunknál, s a legfelső bíróság tulajdon javainkból ő miatta forgatott ki bennünket“. . . A katholikus iskolaszék ilyen és hasonló rágalmakkal szemben nem tett egyebet, minthogy egyik gyűlésében (1871. február 5-én) elhatározta, hogy „az iskolai épületek iránt folyamatban lévő pereket összes mellékleteikkel, a hozott ítéletekkel s a feljebbezés indokaival együtt utolsó betűig kinyomatja és a közönség közt kiosztatja.“ A megyei polgári törvényszék szeptember 1-én hirdette ki a két felsőbírósági ítéletet; a kir. kúria a fegyveres erővel elfoglalt külvárosi iskolák közül hármat — a hatvanit, újvárosit és Mária-utczait — tulajdonjogilag az egri érsek, s használatúi a római katholikus hitfele- kezet javára ítélt meg, a pesti kir. tábla pedig Eger város polgár- mesterét „a lyceum helyiségeibe sommás útú visszahelyezési keresetével elutasította.“ Az érsek és a főkáptalan, még a két ítéletnek Egerben kihirdetése előtt, szeptember 2-án tartott közös tanácskozásukból, értesítették a kath. hitfelekezet képviseletének elnökségét, hogy „addig is, míg a magyar kir. kúria az elmaradt Maklár-külvá- rosi épületre nézve ítéletet liozand, és a Szala-külvárosban az által*.k
