Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
a kisebbségben maradt katholikus érzelmű képviselők közül többen mindjárt másnap megjelentek Bartakovics érseknél s a népiskolák addigi katholikus jellegének megőrzésére támogatását, költségeinek fedezésére pedig, a mennyiben azok az alapítványok kamataiból és a katholikus érzelmű polgárság egyenes adójának öt százalékából ki nem telnének, segélyét kérték. Bartakovics nagyon elszomorodott a szélsők megújult ellenségeskedése miatt, a kiket harmadfél évtizeden át a város érdekében hozott annyi áldozatával is — most már világosan látta — hasztalan iparkodott békére bírni; de azért távol volt attól, hogy elcsüggedjen, vagy hogy szívét elfordítsa a várostól, hanem „készséggel kijelentette, hogy az eddigi népiskolákat valamint érsek-elődei és némi részben ő is az egri katholikus közönség gyermekeinek katholikus nevelése és oktatása czéljából építették, úgy azok katkolikus jellegét továbbra is fentartani főpásztori kötelességének ismeri és a kívánt segélyt mind maga, mind főkáptalanja részéről örömest megajánlja.“ Egerben ekkor a mintegy húszezernyi katholikus lakosság mellett csak a másfélezer körül járó izraelita hitfelekezet jöhetett számításba, de ez külön tartott és tart fenn most is magának rendes elemi iskolát; a két protestáns felekezet, az utóbbi két évtized alatt feltűnő számban ide küldött állami tisztviselőkkel együtt, még ma is csak százhuszonöt lelket számlál1), a görög keletiek száma pedig, mely folyton-folyvást apadóban van, akkor sem igen haladta meg a félszázat, s így más, mint katholikus elemi iskolákról egész addig szó sem lehetett Egerben, mivel a melyek voltak, azokat Eger főpásztorai és főkáptalanja alapították és látták el oly alapítványokkal, hogy fentartásukhoz a városnak akkortájt aránylag igen csekély mértékben kellett hozzájárúlnia. Mikor tehát a városi képviselőtestület többsége az augusztus 22-iki határozatot meghozta, illetéktelenül — mert „a népiskoláknak felekezeti minőségét megváltoztatni nem a polgári és gazdasági ügyekkel megbízott képviselőtestületnek, hanem kizárólag az illető hitfelekezet- nek áll jogában“ — nem csak elvi, h nem tulajdonjogi kérdésben is határozott és szántszándékkal maga idézett fel oly harczot, mely, mint a következmények mutatták, a városnak nemcsak erkölcsi kárt, hanem merőben felesleges és időről-időre szaporodó kiadásokat is okozott. A katholikus érzelmű polgárok nem hagyhatták annyiban a képviselőtestület határozatát, hanem, mikor óvástételök nem használt, a törvény értelmében hitfelekezeti testületté tömörültek és szeptember 7-én már a katholikus iskolaszéket is megalakították. Ez vette hát kezébe az ügyet és, mivel a tanúlók beírásának ideje közeledett, 77 ______ ') Sehemat. Cler. Agr. 1896.
