Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
68 elvitték az osztrákok; gyarapításával mit törődtek volna, hisz magyar földön volt s előbb-utóbb — a kiegyezés után gondolhatták — úgy is visszaveszik tőlök. Mikor aztán hírét vették — könnyű szerrel vehették — hogy nemsokára itt kell hagyniok, bizony pusztították és, a mi érték csak mozdítható volt az apátságban és birtokán, a régi műkincsekkel együtt a közel határon lassankint áthordták. Szabadon áthordhatták. Elhagyatott üres épület, melyet az éveken át benne levő állami hivatalok összerongáltak és elszennyeztek, kizsarolt szántóföld, hasznavehető instructio nélkül, s a közlekedési utak közelében letarolt erdő — valami húsz kisebb-nagyobb, egymástól messze eső birtokrész — és hét plébániának kegyúri terhe: ezeket kapta a cistercita rend, aránylag igen csekély földtehermentesítési kötvénynyel, a bajai főgymnasium fentartása és ellátása fejében, hogy a tanúlmányi alapot — 1868-tól fogva ennek jövedelméből látta el a kormány Baja város gymnasiumát — kevesebb teher nyomja ezentúl. Az agg Rezutsek apátnak már csak rövid napjai voltak hátra. Sok bajjal kellett megküzdenie, míg annyira vitte, hogy rendje a tömérdek áldozat után a jövőben rá várókat is megbírja; azért nehéz szívvel, csak a király határozott akarata előtt hajolt meg,1) hogy a kettős új terhet vállára vegye. Féltette rendjét, hogy bekövetkezhető sanyarú idők megakasztják előrehaladásában. Első sorban az egri gymnasiumra gondolt, melynek épülete újításra és kibővítésre várt. Erre gyűjtögetett a fehérvári gymnasium újraépítése után, hogy, a mire neki nem volt már ideje, utódja mennél könnyebben végrehajthassa. Nem hajthatta végre. Supka Jeromos apát (1879—1891.) azt is, meg azon felül a többi birtok folyó jövedelmeinek egy részét is — közel százezer forintot — a szentgotthárdi apátság birtokának beruházására fordította, hogy valamikor majd tiszta jövedelmet is hajtson, legalább annyit, hogy a rajta levő kegyúri terhek mellett a bajai főgymnasium költségeinek felerészét viselhesse. Még ma sem viselheti. Aztán Szent-Gotthárd és a bajai gymnasium átvétele egyéb bajokkal is járt. Mindkettő nemcsak pénzbeli áldozatokat követelt, Jianem a rendtagok számának szaporítását is kívánta. Szent-Gottliárdon a gazdasági és a lelkészi ügyek rendbehozása és rendes vitele végett kon- vent alakítására volt szükség; a bajai gymnasium tanszékeit pedig, a szerződés szerint, három év alatt cistercita tanárokkal, mind rendesekkel, kellett betölteni.2) Mindjárt az első — 1879/80. — évben hat rendes tanárral rövidült meg miatta a három tanári testület; Eger is kettővel s utóbb ismét kettővel adózott, kiket egy ideig helyettes rendi, sőt három évig világi — Négyesy László dr. (1885/6. és *) *) A magyarom, cist. r. miilén. emlékkönyve. 290. 1. 2) ü. ott.
