Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
67 tanítórendek főnökeinek következő évi tanácskozása, melyen a tanárképzés helyét és módját kellett volna megállapítani, meddő maradt, a káptalani határozatot annyiban végrehajtotta, hogy a rend fiatal tagjait a hittudományi négy éves tanfolyam után, ha csak lehetett, felküldötte az egyetemre, vagy legalább módot nyújtott nekik, hogy a nagy szünet idején egyetemi póttanfolyamot hallgathassanak. Számosán voltak azonban, a kik e nélkül is, igaz, nagy fáradsággal, meg tudták szerezni a megkívánt ismereteket s tanárkodásuk második vagy. legfeljebb. harmadik évében becsülettel sőt, nem egy esetben, kitüntetéssel megálltak helyüket az országos tanárvizsgáló bizottság előtt; s ámbár a rend a hetvenes évek folyamán nyolcz okleveles tanárt vesztett el, Rezutsek utolsó évében, 1879-ben, helyettes tanárok a három gymna- siumnál mindössze csak négyen voltak alkalmazásban s vizsgálatuk befejezéséhez azok is egészen közel állottak. Ez volt utolsó öröme s nem legkisebb érdeme a nyolczvannégy éves aggastyánnak, a ki azou a két évtizeden át, míg rendjét kormányozta, talán egy napot sem élt magának, a maga kedvteléseinek. Apáti székében is példája, tüköré volt a szigorú, de nemes egyszerűségnek. Csak így hozhatta rendbe és fejleszthette rendjének gazdasági ügyeit annyira, hogy a nagy áldozatokat, melyeket az új idők követeltek, minden külső támogatás nélkül megbírhatta. Az egri és a pécsi főgymnasium teljessége és önállóságának biztosítása, az egri konvent kibővítése, a pécsi gymnasium és rendház átépítése, a zirczi hittudományi intézet felállítása, a székesfehérvári gymnasium százharmincz- ezer forintos új épülete, az új pusztai népiskolák egész sora, elődje sok félbenhagyott munkájának betetőzésével, mind az ő nevéhez füző- d k s tanúságot tesz arról, hogy kormányzása alatt a rend a magyar nemzet kulturális haladásának előmozdításában a magára vett kötelességeknek híven és igazán megfelelt. A kormánynak akarva nem akarva el kellett ismernie, hogy a cistercita rend nagyon jól betölti helyét, mert középoktatásunk ügyének fejlesztésére az új viszonyok közt sem utolsó tényező, áldozat- hozatalban pedig, mivelhogy a mit csak tett, tisztán a maga erejével hajtotta végre, szinte példátlanúl áll. Azért nem kegy volt tőle, hogy a szentgotthárdi apátságot, mely közel másfél század óta idegen — osztrák — kézen volt, a bajai főgymnasium fentartásának és ellátásának terhével a magyarországi hármas apátsághoz kapcsoltatta, hanem okos számítás, hogy a magyar cistercita rend a koronás király bizalmáért eddigi terlieihez nem vonakodik még újat is vállára venni, hogy a törzsökös német határszélen a magyarságnak tűzhelyet rakhasson. Mert az új apátság a bajai főgymnasium nélkül is hosszú ideig csak áldozatokat kívánt. A birtok — nagyobb részt erdőség — hasznát, a mi a kegyúri kötelességeknek így-amúgy lerovása után maradt, 5*
