Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
64 mert így meglett volna a kézzel fogható ok a katholikus intézetek el államosítására, a mi József császár óta többé-kevésbbé minden kormánynak szándékában állt. A cistercita rend mind a három tanári testületé „becsületbeli kérdésnek fogta fel az ügyet“ s azon kívül, hogy illető tagjait ebbeli köteleségöknek mennél rüvidebb úton való teljesítésére komolyan felszólította, emlékiratokban fordult a zirczi apáthoz, hogy „az égető kérdés sikeres elintézésére szeptember hóban Zirczen nagykáptalant tartson.“1) Az egri emlékiratot, a tanári testület megállapodása nyomán, Szvorényi szerkesztette meg. 0 is, rendtársai is tisztán látták, hogy „az új áramlat a rendi intézményekre nem kedvező,“ s hogy az állam, a múlt századvégi eszmék hatása alatt, melyek szerint alakúit, a katholikus egyházzal előbb-utóbb nyilt harczra kivan kelni, hogy legerősebb fegyverét, iskoláit, kicsavarja kezéből s ez úton, ha lehet, régi hatalmának összes erősségeiből kiszorítván, egészen sarka alá hajtsa. A katholikus egyház intéző körei vagy azért, hogy az új idők jeleit nem értették meg, vagy pedig, hogy a jelen kényelmes nyugodalmát nem volt erejük a jövő érdekében feláldozni, nem tudtak vagy nem akartak hinni az irántok jóakaratúaknak mutatkozott kormányok rejtett ellenséges szándékában s azért iskoláik körülsánczolásának szükségére, mikor kellett és könnyen lehetett volna, rá sem gondoltak, hanem nézték nagy közönbösen, hogy a már csak név.leg katholikus kormányok a katholikus alapokból fentartott középiskolákat lassankint egészen hatalmokba veszik s elhatározó befolyásukat azokra is, melyek kizárólag egyháziak kezében voltak, minden irányban kiterjesztik; sőt még örültek is rajta, hogy a kormányok a belső fejlesztés gondjának terhét egészen a magok vállára vették. Csak így terelődhettek katholikus iskoláink — a felsőbbek is — az államosítás lejtője felé, mint az osztrák katholikus gymnasiumok példája egészen közelről mutatta, s az is csak ez úton vált lehetségessé, hogy a kiegyezés után a legelső közoktatásügyi minister már szükségét sem látta annak, hogy a katli. egyház ügyeinek intézőit csak meg is kérdezze, mikor a katholikus iskolák teljes átalakítását tervezte, vagy mikor a tanári vizsgálat kérdését, mely a tanítórendek növendékeinek nevelésében gyökeres változtatásokat követelt s magoknak a rendeknek szervezetébe is mélyen belevágott, egész hirtelenséggel élire állította. Az emlékirat fényes tanújele annak, hogy a tanári testület józa- núl fogta fel a rend hivatását s mindazon kötelességeket világosan látta, melyeket a változott viszonyok közt tőle az egyház és a haza érdeke joggal megkíván. „Nem nehéz belátni — így szól a bevezetésben — hogy az államnak az egyház leszorításával kivívandott elsőbbsége ') Az egri cist. konvent korjegyzetei. 1868.
