Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
65 szükségkép szellemi visszahatásra és versenyre kell, hogy felhívjon bennünket, melyben vagy elsőbbséget kell nyernünk, vagy lassú halállal kimúlnunk. Testületi életképességünk e kérdés élire állításával a legszélső kísérletre vau kitéve. Megengedjük, hogy ez idő szerint jóakarat is rejlik még e kísérlet mögött; de ne feledjük, mikép azon kívül, hogy régi elleneink száma uem fogy, hanem gyarapszik, magában a most még jóakaratának mutatkozó felsőbbségben is ellenségünket, még pedig a legnagyobbat kell félnünk, ha az idők jeleit, míg talán nem késő, komoly figyelemre nem méltatjuk. A ki köztünk még ma sem látná szükségét: számolnia az idővel s a cselekvés, a szellemi és anyagi áldozat- készség terére lépnie ki, annak igen szűk látköre volna a helyzetről. . . Nem használ itt arra hivatkoznunk, mennyit tesznek vagy nem tesznek mások; nem használ jogainkra, vagy kötelezettségünk körére utalnunk sem. Hajdan nem adóztunk, most roppant adó terhel bennünket, s az új áldozatok is, melyek ránk várnak, csak újabb nemei az anyagi és a szellemi adónak, melylyel saját életfeltételünkért a hazának és magunknak is adózunk.“ Halogatásnak nincs hát helye többé; a sürgető kérdésnek nem ideig-óráig való elintézéséről, hanem végleges megoldásáról van szó, s mivel ez a sürgető kérdés a rend anyagi és szellemi érdekeibe mélyen belevág, megnyugtató elintézése csak a rend összes tagjainak részvételétől s ez úton mennél több oldalú megvitatásától remélhető. „Fél rendszabály, felületes intézkedés csak arra vezetne, hogy később és — talán már későn — ismét ott kezdjük, a hol most még jókor kezdeni ne talán elmulasztók.“ Az emlékirat a mulasztás okainak feszegetését szint oly háládatlan, mint elkésett dolognak tartván, egyenesen azokra a kérdésekre tér át, melyeket a tanári testület a rend fejének a nagykáptalan elé terjesztés végett figyelmébe ajánlani jónak vél. Hét pontba vannak a kérdések összefoglalva; öt a rendi növendékeknek belépésöktől theologiai tanúlmányaik elvégzéséig tartó neveléséről és tanításáról szól; a hatodik pont két részből áll: az első múl- hatatlanúl szükségesnek tartja, hogy a rendi tanárjelölteket theologiai tanúlmányaik bevégezte után a pesti tudomány-egyetemre küldjék, a második meg, czélszerűség és takarékosság szempontjából, azt ajánlja, hogy a tanítórendek összes tanárjelöltjeik számára az egyetem közelében közös collegiumot állítsanak fel, oly forma berendezéssel, minő Bécsben a rigorosumokra készülők presbyteriuma, a Frintaneum.2) A tanitórendek tanárjelöltjeinek ezt a közös collegiumát Szvoré- nyi mindjárt a tanárvizsgáló bizottság felállítása után kezdte emlegetni ; a jelöltek egyiitt-élése, koruknak és helyzetüknek megfelelő szoros házi rendje s alkalmas elöljáróiknak nevelő gondja és példája, úgy ') Igazgatói Napló. 1867/8. ») U. o. 5
