Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

26 a használhatókat kijelölje, vagy, a szükséghez képest, átdolgoztassa, a hiányzókról meg valamiképen gondoskodjék; de irattárában az engedélyezett könyveknek jegyzéke sem volt meg, azt is úgy kellett előbb megszereznie. Juhász, a kinek a legaprólékosabb dolgokat is számbavevő pontossága ismeretes volt előtte, 1862. június 5-én kapta meg tőle a rendeletet, „hogy a jelenleg fennálló országos tanterv — az Entwurf — behozatala óta a tanintézetekre nézve felsőbb helyen helybenhagyott könyvek pontos és teljes lajstromát a szerzők neve szerint betűrendben a könyvek czimével, lehetőség szerint árával is, és a nyelvnek, melyen kiadattak, feljegyzésével, a hatósági rendelvények nyomán s ezekre való hivatkozással összeszerkesztvén, a helytartóta­nácshoz mennél előbb terjeszsze fel.“ *) Juhász nyolcz és fél ívnyi — 328 számból álló — jegyzékével, melyben a szorosan vett tanköny­vek után az ajánlott segédkönyveket és térképeket is beigtatta, tized napra elkészült; a helytartótanács azonban, talán mert a tanügyi érte­kezlet javaslatának elfogadását még mindig várta, a tankönyvek ügyé­ben azon túl, hogy egy két hamarjában készült új könyv használatát szükségből megengedte, Horváth Mihály magyar történelmi tankönyvét pedig eltiltotta, 1864. végéig egyetlen lépést sem tett. E mostoha viszonyok közt a tanári testület azon tagjai, kiknek valamely tár­gyokhoz megfelelő tankönyv még nem volt, hogy a tanterv követelé­sének mégis eleget tegyenek és a tanúlók munkáját is könnyebbé s lehetőleg sikeressé tegyék, az igazgató beleegyezésével az ötvenes évek elején követett módhoz folyamodtak: egész tárgyakat mindaddig, míg alkalmas könyv nem akadt, kivonatosan óráról órára úgy diktál­tak le az iskolában.2) Hanem a magyar történelem tanításában a Horváth Mihály köuyvének ismételt eltiltása után is mindvégig megmaradtak, mivel­hogy itt a tankönyv hiányát diktálással nem pótolhatták volna. „Hor­váth könyvének eltiltása — írja Juhász 1861/2. évzáró jelentésében — magában véve még nem lenne épen nagy baj, csak volna helyette jó és alkalmas tankönyvünk, melyet tanúlóinknak nyugodtan kezökbe adhatnánk; de ha az alsó osztályokba behoznék is Peregriny Elek gyarló munkácskáját — mire ugyan semmi hajlandóság sincs bennünk — a VI.II-ik osztályban hazai oknyomozó történelmünk előadására más lankönyvet, mint a Horváthét, nem ismerünk. Azért a tankönyv- választásra felhítt szaktanár szintúgy, mint az igazgató, abban a véle­ményben van, hogy hatóságilag fel kellene szólítani a gymnasiumi történettanárokat s más egyéb szakférfiakat oly tankönyv megírására, mely Magyarország történetét a gymnasiumi tanúlók felfogásához és *) Hivatalos iratok. 1861/2. 2) Juhász évzáró jelentése. 1861/2—1862/3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom