Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
25 1861 elején ezzel is elkészült s most már remélte, hogy irodalmi olvasókönyvén, régi óhajtása szerint, szakadatlanul lehet majd dolgoznia. Dolgozott is rajta serényen, a mennyire ereje és egészsége engedte, csakhogy most már, közel egy évtized után, tanulmányai és tapasztalatai nagyot változtattak nézetén; azt akarta, hogy a felső négy osztály tanúlói egyben bírják, „a mi a magyar irodalmi szak körének teljességéhez tartozik: a műfajok tapintatos, nemes, teljes és, a mennyire mégis lehetséges, rendszeres választékát, a kisérő nyelvészeti s egyéb jegyzeteket, a szóló szépművek elméletét s irodalmunk történetét, szóval egyben mindazt, a mit irodalmunk körében keresünk.“ Ily könyv megírásához pedig évek kellettek volna még akkor is, ha minden idejét megszakítás nélkül ráfordíthatja ; de alig dolgozott rajta egy évig, megint félre kellett tennie, hogy „Magyar nyelv- tanyát, mely hamar ösmeretessé lett ugyan — négy kiadást is ért — de nagyobb terjedelme miatt főkép csak a tanárok kezén forgott, kartársai sürgetésére szorosan iskolai könyvvé rövidítse. 1863-ban „Kisebb magyar nyelvtan“ czím alatt, jelent meg a rövidített munka s középiskoláinkban ez terjedt el ügy, hogy azon idők fiatalsága közel két évtizeden át legnagyobb részt ebből tanulta a magyar nyelvet. Irodalmi kézikönyvén csak ezután dolgozhatott nagyobb megszakítások nélkül, s igy is még közel négy évi munkájába került, míg végre 1867-ben „kartársainak és a felső osztályok tanulóinak kezükbe adhatta.“ A nyolczadfél száz lapot meghaladó munkát *) nagy terjedelme mellett is széles körben örömmel fogadták és, bár a következő évben, több oldalról jött kívánságoknak engedve, „A magyarirodalmi tanulmányok kézikönyve“ czímen tetemesen megrövidített új irodalmi kézikönyvet alakított belőle, mégis már 1873-ban újabb kiadása vált szükségessé. Szvorényi magyar nyelvi és irodalmi könyveinek kapóssága nem csak arról tesz tanúságot, hogy azok a könyvek hézagpótlók voltak és az akkori idők szükségeit kielégítették,2) hanem arról is, hogy a helytartótanács a tanítás hiányos eszközeinek pótlására maga kevés gonddal volt. Ebben is mint a rendszerújításban, csak az első lépést tette meg, aztán megállóit és az iskolákat úgyszólván egészen magokra hagyta. Az igazgatók panaszkodására, hogy a módosított tantervnek megfelelő könyvek több szakhoz nincsenek, 1861. végén számba akarta venni az 1850. augusztus 8-ika óta engedélyezett tankönyveket, hogy !) „Magyarirodalmi Szemelvények. Kézikönyvül a felgymnasiumi V—Vlll-ik osz- tályi ifjúságnak a magyar nyelv- és irodalomban oktatására. A szónoklat s költészet elméletének és a magyar irodalom történetének vázlatával.“ Bevezetése, Ul—XXXI. lap, a, magyar irály képzéséről szól. 2) Szász Károly; Szvorényi emlékezete. 11. 1.
