Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
124 34'24, s az utolsó évben 14'66. Az öt osztályú intézet 10 évéről szóló statisztikai adatok tanúsága szerint az eminensek % 49'19, a primae classis-oké 45‘85; míg a elás. sec. és tertia aránylag igen nagy 34'96.0/0-ot ad. A hat osztályú intézetben 1806/7-től — tizenegy évi átlagot számítva — az előmenetel következőképen oszlik meg: az eminensek átlagos összege 20'27-ről fokozatosan 33'03-ra emelkedik, az első renditeké 1817/8-tól 1828/9-ig az eminensekkel egyetemben legkisebb, mert csak 49'34°/0; a másod és harmad renditeké 22 éven át fokozatosan nő 30’49%-ig, erre évről-évre száll úgy hogy az utólsó 11 évben már csak 8'45%. 45 év alatt — az 1850/1-iki év betudásával — az eminensek átlaga 24"41, az első renditeké 55‘ 11, a bukottaké pedig 20’48. A nyolez osztályú intézet első tizede tanulmányi előmenetel tekintetében az új tanrendszer behozatalával sokban megváltozik; mert míg az előbbi évtizedben a kitűnők és jelesek százaléka 32"06, addig most csak 22'] 6; a másod- és harmad rendítek múlt évtizedi 9'45%-a pedig 14'78-ra szökik fel. A hatvanas években igen kevés különbséggel ugyanezen állapot marad meg; a kitűnők és jelesek százaléka t. i. 22 25, az első renditeké 63'26, a másod és harmad rendüeké 14’49. A 70-es évek első őt évében az első rendűek százaléka ugyan nagyban a régi 63'12, de már a kitűnők- és jeleseké 17'69-re siilyed, míg a másod és harmad renditeké 19'19-re emelkedik. Az 1876/7-ben beállott legújabb rendszerben a jelesek és jók együtt véve nagyobb százalékot — mert 20" 68 — adnak ugyan, mint az előző öt évben, de másrészt a bukottak 7'26%-kal múlják felül az előbbi öt év átlagát, mert tiz évi arányszámuk 26"45. Ezen hanyatlásnak okát egyik egyben, másik másban keresheti; némelyek a tanrendszert okolják, mások az osztályok népességét — pedig intézetünknél a 60-as évek népessége 637-el volt nagyobb, mint ezen évtizedé s az eredmény mégis 11‘96%-kal volt jobb —, csak édes-kevesen magát a tanúló ifjúságot, mely java részben testileg-szellemileg fejletlenül kerül a középiskslába s itt a rendszeres gondolkodásba és munkába szórakozottsága — vagy mint a szülők mondogatják — idegessége miatt beletörődni nem tud. A legutóbbi kilencz év átlaga némi javulásra vall; a jelesek és jók t. i. 2’18, a bukottak pedig 2-26%-uyi javulást mutatnak. Ha már most a nyolez osztályú intézetnek 1876 7 év előtti tanulmányi előmenetelét összegezve az utóbbi 19 évével összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy amott a kitűnők és jelesek átlagos %-a 21"28, emitt 21'63; — az első rendüeké ott 63’17, itt 52'92; a bukottaké ott 15*55, itt, 25'45, vagyis a jó tanúlók számában némi csekély, míg a rosszakéban meglehetősen nagy 9'90%-nyi emelkedést tapasztalhatunk.
