Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
125 Ha legvégül a 95 év óta, t. í. 1801/2-től rendelkezésünkre álló tanulmányi eredményt tekintjük, azt látjuk, hogy 35,530 tanúló közül kitűnő, jeles és jó eredménynyel végzett 8041, vagyis 22‘630/°, elégségessel 20,200, vagyis 56-810/°, elégtelen osztályzatot pedig 7289, azaz 20'51% kapott. Ez utóbbi mindenesetre elég nagy százalék, de a már fentebb említett okoknál fogva könnyen érthető. Országos baj ez, mert hiszen 1893/4-ben a gymnasiumokban megbukott tanúlók átlagos %-a 2T2, a reáliskoláké pedig 24. Sokkal elszomorítóbb az, amit az 1893/4-iki ministeri jelentés is konstatál, hogy „a jeles és jó tanúlók arányszáma figyelembe vehető módon nem növekedett.“ IV. A tanú lók születési helye. Ezen rovatot az általánosan elfogadott rovat helyett, mely a tanúlókat illetőségök vagyis lakó- helyök szerint veszi számba, egyrészt azért állítottuk fel, hogy a régibb anyakönyvekben hiányzó illetőség ez által némileg pótolva legyen s így a különféle anyakönyvek között mutatkozó eltérést el lehessen kerülni, másrészt és főképen azért, hogy a tisztán egri és hevesmegyei születésűek száma világosan kitűnjék; mert a lakóhely szerinti osztályozás manapság, midőn napról-napra szaporodik az intézet helyén az állami s más minőségű tisztviselők s így a helyben lakók száma, egyáltalában nem tudja feltüntetni, mily mértékben részesíti gyermekeit a középiskola kultúrájában valamely város és megyének törzslakossága. Az egri születésűek 1848/9-ig a megvizsgált tamiloknak 36—52 százalékát tették, mely százalék csak négy esetben maradt alul a 40%-on s csak két esetben haladta meg az 50%-ot, tehát még azon időben sem keresték fel megfelelő mértékben az intézetet, midőn a felvehető tanúlók száma korlátlan volt. 1848/9-ben, midőn a háborús idők a vidéki tanúló ifjúságot — az érseki finevelő intézet falain belül levőket kivéve — nagyobb részben távol tartották, majdnem 12°/0-kal nagyobb az egri születésűek száma, mint az előző évben, sőt 1850/1-ben kevés híján eléri a 60%-ot. Ettől fogva azonban annyira alászáll, hogy nemcsak a 40%-ot nem éri el, hanem nyolcz esetben a 30°/0-on is alul marad, úgy, hogy a 88 év alatt osztályozott 33410 tanúló közül csak 12603, tehát 37-72% volt egri születésű. A város lakosságához mérve ezen szám aránylag csekélynek mondható s abban leli magyarázatát, hogy a város lakosságának nagyobb részét alkotó földműves osztály régebben is ritkán küldötte gyermekeit a középiskolába, legújabban pedig, midőn az országos csapás virágzó szőlőterületeit teljesen tönkretette, évenkint mindössze hármat-négyet találunk soraikból. Eger városa után természetesen Hevesvármegye járult legtöbb tanulóval az intézet népességéhez, még pedig sokkal állandóbb arányban, mint amaz; mert egyes évektől eltekintve oly nagy eltérésre a százalékban, mint az egri születésűeknél, nem találunk. 88 év alatt a
