Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
80 Ezt a fenyítő pert az ellenzék vezéreinek a parádi fürdőn az idétt divatos tivornyák közben elkövetett botrányos tettei támasztották. Az ellenzék befolyásának sikerűit úgy intéztetni a vizsgálatot, hogy a törvényszék csupán két grófi cselédet talált vétkesnek 'és Ítélt, el három havi fogságbűntetésre. De a sértett fél, Egyed Imre ügyvéd, megfeljebbezte ügyét, s a helytartótanács 1825-ben új vizsgálatot rendelt el. A Keglevicli befolyása alatt álló ellenzék nagyon szerette volna az egész ügyet elaltatni, azért feliratban is kérte a per megszüntetését, melynek időközben összes iratai szerencsésen elvesztek. Mivel azonban a vizsgálatot a helytartótanács 1829-ben megsürgette, a Keg- levich-párt haragja újból kitört, s megyeszerte az a vád hangzott, hogy a már-már teljesen elaludt pert egyenesen a hazafias ellenzék erejének megbénítására Pyrker támasztotta fel. A per Keglevich grófnak fél, két társának pedig másfél évi fogságra Ítélésével csak 1839-ben fejeződött be;*) addig tehát mind a megyei, mind a városi gyűléseken, mind pedig a társadalmi és magánéletben elég alkalmok nyílt az ellenzék vezéreinek a Pyrker és vele együtt a konzervatív párt sőt a ka- tholikus egyház elleni gyűlölködésnek is szítására. A nagy kolera idején (1831.), mikor a felvidéki parasztság vérengző zavargása a magyar megyékbe is át kezdett terjedni, a hevesmegyei parasztság közt mutatkozó lázongás lecsillapítására a liberális nemesség is, vagyonát és életét féltvén, az egyház segítségéhez folyamodott. Ekkor egy időre, úgy látszott, mintha az ellenzék fel akarni hagyni a Pyrker elleni gyűlölködéssel, mert a következő megyegyűlések, még az 1832-ik évi követválasztás is, simán, minden izgalom nélkül estek meg; az 1828-ban meghurczolt Dobóczky Ignáczot, Pyrker jelöltjét, egyhangúlag megválasztották. De a mint a kolera idején kiállott halálos félelem feledésbe ment, az ellenzék vezérei, kiknek, mint a víz a halnak, az izgalom és izgatottság volt elemök, megijedtek a kezdődő békétől, hogy el találják veszteni a tömeg felett eddig bírt uralmokat s előszedték régi fegyvereiket. A mint híre ment, hogy Pyrker az Ítélő táblai bíróvá kinezezett Földváry Ferencz helyébe Kállay Istvánt óhajtaná első alispánnak, azonnal megkezdték a gyanúsítást és az izgatást, „papi zsarnoksággal“, ezzel a tömeg előtt mindig hatásosnak bizonyúlt jelszóval, rémítgetve a békére hajlókat, ha az alispáni székre a Pyrker jelöltje kerülne. Pyrker felháborodott a megújult méltatlan gyanúsításokon s az alispánválasztásnál főispáni jogának rideg gyakorlásával a jelöltek közűi az ellenzék emberét, Rottensteint, kihagyta, a legközelebbi tisztújító gyűlést pedig, betegsége miatt, nemcsak hogy elhalasztotta, hanem a Rottenstein közbejött halálával megüresedett második alispáni “) Szederkényi: Heves vármegye története. IV. kötet.
