Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
92 Inclyti Comitatus Hevesiensis ad Operata Deputationalia“ czím alatt kikerült munka keresztül ment-e az előleges vizsgálaton. Rezutsek azt felelte, hogy a lyceumi nyomda Mária Teréziától 1760-ban nyert kiváltságánál fogva az egyházmegye főpásztorának hatósága alá tartozván, neki nincs joga a kéziratok megbírálásához, tehát a nyomtatványokért nem vállalhatja magára a felelősséget.1) A második könyvkereskedést Fraenkl Mózes nyitotta 1747-ben. Pusztán könyvek eladásából nem igen remélt elég hasznot, mert az egyetemi nyomdának, mely az iskola-könyveket kiadta, Plank Ferencz s az ő utján a többi három könyvkötő is bizományosa volt, meg aztán írószerek sem fogytak még akkor valami nagy mértékben. Fraenkl tehát, a mi akkor új dolog volt még Egerben, könyvkereskedése mellett kölcsönkönyvtárt is állított; engedélyt azonban csak a városi hatóságtól kért és nyert. Rezutsek igazgató, kötelességéhez híven, felszólította, hogy mutassa be nála a kir. könyvvizsgáló főhivataltól nyert szabadalmat. Fraenkl Mózes ravaszul úgy számított, hogy a könyvkötők rovására népszerűségre tesz szert, ha üzletét egy időre bezárják, mert a szabadságért lelkesülő fiatalság már csak szánalomból is az ő üzletét keresi majd fel; azért azt felelte, hogy a könyvvizsgálónak rajta nincs mit keresnie, végezze az ügyet a városi hatósággal, mely neki az üzlet megnyitását megengedte. Rezutsek jelentést tett hát Kassára a főigazgatósághoz, és a helytartótanácstól már egy hét múlva lent volt a rendelet az alispánhoz, hogy „Fraenkl Mózes izraelitát mind a könyvkereskedéstől, mind a könyvkölcsönzéstől tiltsa el s üzletét, míg szabadalmat nem kér és nyer, karhatalommal is zár alatt tartsa.“2) Fraenkl Mózes fűnek-fának panaszkodott a méltatlan üldözés miatt, de azért sietett a kérvény beadásával ; csakhogy most meg a szabadalom késett, és mire megérkezett, akkor a közönség már nem a kölcsönkönyvtár ócska könyveit, hanem a pozsonyi nagy eseményekről szóló tudósításokat kapkodta. IX. Fejezet. Az 1844. II. 9. törvényczikk, melylyel a magyar nemzet ötven évi küzdelem után a nemzeti nyelv kizárólagos uralmát, elvégre biztosította, az egri gymnasiumot nem találta készületlenül. Két év óta nagyobbára magyar nyelven folyt már benne a tanítás, azért, mivel az új törvény a tanítás rendszerét nem érintette, az összes változás csupán annyiból állt, hogy az 1844/50. évvel a jegyzőkönyvek, január 28-ikától kezdve pedig az összes hivatalos *) *) Consign. Epist. Offie. 2) Hivatalos értesítések és rendeletek. 1847/8
