Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
külön, részint közösen írt levelekben, — ugyanezt kérték hódoló ügybuzgalommal akadémiai tagok és tudós társulatok. Mi tehát miután régóta és hőn óhajtjuk, hogy a kath. iskolák mind virágozzanak a nagy mester keze és oltalma alatt s miután már a közös vágynak eklatáns kifejezését látjuk: elérkezettnek véljük az időt arra, hogy aquinói sz. Tamás halhatatlan dicsőségét ez új kitüntető czimmel öregbítsük.“*) 1880. jan. 18-án elrendeli sz. Tamás műveinek újból való kiadását Cajetán és Ferrarensis elsőrangú commentáraival. A kiadás vezetésével de Lucca, Simeoni és Zigliara legkiválóbb bölcselőket s tudósokat bízza meg; a költségek fedezésére pedig 300,000 lírát áldoz. Már előbb 1879. okt. 15-én De Lucca bíborost sz. Tamás-aka- demiának alapításával bízta meg; elnökeiül testvérét Pecci bibornokot és Zigliara bibornokot nevezte ki. Az akadémia csak harmincz oly férfiúból állhat, a kik sz. Tamás bölcseletének művelésében maradandó érdemeket és általánosan ismert nevet szereztek. Ezek közül tíz Eóma, tíz Itália, tíz pedig a világ egyéb tudósai közűi választandó. Ugyanezen levelében elrendeli, hogy a bölcselet Eóma minden nemű felsőbb tanintézetében taníttassék. Mindezen intézkedései mellett nem mulasztott el egyéb kedvező alkalmat sem a bölcselet terjesztésére. A püspökökhöz intézett leveleiben velük tartott beszélgetéseiben mindenkor újból felemlítette e kérdést és erősen szívökre kötötte e bölcselet fölkarolását. Csakis ily lankadni nem tudó buzgalom mellett volt lehetséges az, hogy az „angyali doktor“ bölcseleté nemcsak, hogy újból életre kelt, de mindenütt, széles e világon újra virágzásnak indúlt, hogy alig van oly hittudományi intézet kerek e világon, melyben sz. Tamás bölcseleté elő nem adatnék. Kár, hogy egyéb tudományos intézeteink oly féltékenyen elzárkóznak előle. A mint a bölcseleti eszmék, épúgy a történelem tényei is az ész által a szívhez szólnak és az akaratra irányítólag hatnak. Innen van mindkettőnek nagy befolyása úgy az egyes embernek, mint a társadalomnak fejlődésére. „A történelem ugyanis nagy vonzó erőt gyakorol különösen az ifjúság izgékony, könnyen heviilő kedélyére; mivel a nagy férfiak képét, a múltak emlékét — melyet az elbeszélés mintegy új életre kelt — mohón magába veszi és mélyen szívébe vési.“* 2) Innen van oly képző hatása a helyes irányú történelemnek. Ugyanis a legbonyolúltabb történelmi tények egymásutánjában is min60 ‘) Cum hoc sit. 1880. aug. 4. 2) Saepe numero considerantes. 1873. aug. 18.
